A Bethlen Gábor Kollégium megalapításának a 400. évfordulóját egész évben ünnepli az erdélyi magyarság, nemrég Gyulafehérváron a magyar református egység napjának alkalmával, ma pedig a szomszédos Nagyenyeden (rom. Aiud). Tordatúron (rom. Tureni) templomfelújítást ünnepeltek a helybéliek.
Erdély egyik első felsőoktatási intézményét, a Collegium Academicumot eredetileg Gyulafehérváron alapította meg négy évszázaddal ezelőtt Bethlen Gábor fejedelem, az intézményt negyven évvel később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette, ahol a szocializmus idején tanítóképző szakközépiskolaként fungált, ma pedig állami főgimnáziumként működik, de otthon ad a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanítóképző karának is.
A szombat délutáni jubileumi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen intézményalapítási sikere ihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” – idézte az MTI.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes nemzedéke feladatának azt jelölte meg, hogy jobb állapotban hagyja a magyar intézményeket, mint amilyenben megörökölte azokat. Úgy vélte, ez az erős fundamentum, örökség segíti majd a későbbi generációkat a további építkezésben. Szerinte a Bethlen Gábor Kollégium az itt tanuló nemzedékek transzilván Oxfordja volt, és az impozáns, felújított, korszerűsített épület ma is ennek a szellemiségnek a hordozója.
Kató Béla kolozsvári püspök a reformáció érdemének nevezte, hogy Erdélyben is felismerték az oktatás jelentőségét. Megállapította: Bethlen Gábor fejedelem a Collegium Academicum létrehozásával bekapcsolta Erdélyt Európa kulturális vérkeringésébe. Az értelmiség képzésének nagyszerű hagyománya a szórványba került magyarságban sem vész el – hangoztatta.
A megemlékezést indító református istentisztelet igehirdetője, Szegedi László püspökhelyettes, brassói lelkipásztor, a kollégium egykori diákja azt nevezte a tanintézet erősségének, hogy tanárai évszázadokon keresztül mindig többet tettek, többet adtak a diákjaiknak, mint amennyit a kötelesség kért tőlük.
Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere kijelentette, a 25 ezer lakosú kisváros jelentőségét a kollégium adja, a kollégium pedig nem lenne olyan jelentős Bethlen Gábor szellemisége nélkül.
Több szónok is sorolta a magyar tudományosság, kultúra nagy alakjait, akik a kollégiumban tanultak. Többször elhangzott Körösi Csoma Sándor keletkutató, Bolyai Farkas matematikus, Barabás Miklós festő, Áprily Lajos költő, Sütő András drámaíró neve.
A Bethlen Gábor Kollégium jubileumára a városba hívták a tanintézet valamennyi egykori diákját, akik megtöltötték az iskola belső udvarát.
Ugyancsak ma ötven kilométerre északra Enyedtől, a Torda és Kolozsvár közt félúton lévő Tordatúron felavatták a magyar kormány támogatásával felújított református templomot. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikált az itt tartott hálaadó istentiszteleten.
Fotók: MTI – Kiss Gábor
