Folytatódik a tanügyi sztrájk, mivel a szakszervezetek nem tartják kielégítőnek a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletet, ráadásul a bukaresti kormánypolitikusok arrogánsak és tiszteletlenek.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség közös közleményében azt írják, az általuk képviselt tanügyi alkalmazottak nevében továbbra is kérik: a kormány és a hatalmon levő politikai pártok foglalják jogszabályba, hogy a kezdő tanárok fizetése nem lehet kisebb a bruttó országos átlagbérnél, és hogy az összes oktató fizetése fokozatosan nő a funkció, a képzettség, a szolgálati idő és a szakmai fokozat függvényében.
A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket a feltételeket nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepel. Az érdekvédelem szerint a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a javasolt bértáblát három év alatt léptetnék érvénybe. A szakszervezetek kérik ennek az periódusnak a lerövidítését. Hozzáteszik, hogy a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletben előirányzott összegeket a szakszervezeti tagok túl alacsonynak tartják. „Ahogy az elején is mondtuk, ez a sztrájk nem csak a bérekről szól. A tiltakozásnak ez a szélsőséges formája az oktatás jövőjéről is szól, arról, hogy a társadalom hogyan gondolkodik a tanári szakmáról. Azonban az a mód, ahogyan a kormány és a kormányon lévő politikai pártok vezetői kezelték az eseményeket 2023. május 10-től (az oktatási dolgozók által szervezett első tüntetés időpontjától) mostanig, arra enged következtetni, hogy a sztrájk lezártával visszatérnek a régi szokásaikhoz, azaz: továbbra sem fognak befektetni az oktatásba és a tanügyi alkalmazottakba. Ez a probléma, politikus urak, elnök úr” – írják a szakszervezetek Klaus Iohannis államfőnek is üzenve, aki középiskolai tanár létére megalázó hangnemben szólt a sztrájkolókról és az egész tanártársadalomról.
Hozzáteszik, a kormány nem győzte meg a pedagógusokat, hogy a sztrájk után valóban be fog fektetni az oktatásba, és nem hiszik el, hogy a konszolidált költségvetési kiadások 15 százalékát valóban oktatásra fordítják, mivel azt sem tartották be tíz éven keresztül, hogy a GDP 6 százalékát fordítják erre az ágazatra. „Ne veszekedjenek velünk, ne küldjenek vissza az osztálytermekbe! Változtassanak a hangnemükön, és vállalják fel, hogy mától nemzeti prioritássá válik az oktatás! És nemcsak számunkra, a rendszer alkalmazottai számára, hanem a több mint 3 millió tanuló számára is, akiknek a háta mögé próbálnak elbújni, és akiket megpróbálnak nyilatkozataikkal ellenünk fordítani!” – üzenik a szakszervezetek a politikusoknak.
A romániai társadalmi feszültségek és kormányválság kellős közepén Klaus Iohannis ma a frankfurti Szent Pál-templomban tartott ünnepségen átvette a 2023. évi Franz Werfel emberjogi díjat. Ezt a németországi Bonnban működő Üldöztetések Elleni Központ alapította olyan személyiségek vagy csoportok számára, akik úgymond jelentős szerepet vállalnak a népirtás, az üldöztetés, a kitelepítés elleni harcban. Senki sem tudja, hogy maga a román államelnök bármit is tett volna ezen a téren. Az ünnepségen az alkoholista Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke mondott laudációt, kiemelve Klaus Iohannis elnök érdemeit a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság és a kisebbségvédelem terén. De példákat ő sem tudott mondani arra, hogy Iohannis a politikai pályafutása során „az emberi jogok és a nemzetiségek közötti együttélés előmozdítása érdekében” bármit is tett volna – ahogy a bukaresti államelnöki hivatal fényezte közleményében a német származású román államfőt.
