Nem túl biztató kisebbségi körkép

Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.

A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a Hányadán állunk? címmel tartották a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt. Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára moderátorként emlékeztetett: 2010 új fejezetet hozott a nemzetpolitikában, „összekapaszkodtak” a nemzetrészek, és nem engedik el egymás kezét, mert háborúk közepette még fontosabb az összetartás.

Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Kárpátalja a helyén van, a béke szigete, mivel csak egyetlen rakétatámadás érte, amiért sokan irigylik. Ezért több százezer ember és vállalat költözött át a térségbe Kelet-Ukrajnából, és munkaerőhiány van. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ az egyre súlyosbodó ukrán helyzet és a sorozások ellenére megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően. A jövőről kifejtette: megjelent egy picike fény az alagútban azáltal, hogy az ukrán elnök is kezd a békéről beszélni.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt (azaz a saját apját), mégsem tört meg, a közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Jelenleg a kormányzati többség része nyolc államtitkárral, míg tartományi szinten a második legnagyobb frakciót adja és az elnöki funkciót is megőrizte, és a vajdasági járási önkormányzatokban is jelen van. „Sikerült megtartani azokat a hídfőállásokat, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen” – értékelt Pásztor. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a magyarság arány a Vajdaság nevű tartományon belül is 10 százalék körüli, egész Szerbiában pedig a 3 percentet sem éri el. A délvidéki magyarság lélekszáma ma már a kétszázezret sem éri el…

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a választásokról szólva elismerte: nem lehet sikerről beszélni, a szlovákiai magyarság ma már inkább a győztes többségiek mellé áll.  Szerinte a felvidéki magyarok úgy érzik, „ha magyarok akarnak maradni, azok tudnak maradni”, de az asszimilációs nyomásnak ma már nemigen hajlandók ellenállni. Marad annak elégtétele, hogy a magyar és szlovák kormány között nagyon jó a kapcsolat, és hogy az önkormányzatokban erőt tudnak felmutatni. Már ahol…

Tánczos Barna RMDSZ-szenátor az ismert posztelektorális sikerpropagandát hangoztatta, aminek alapja az, hogy a demográfiai lejtő dacára pártja megtartotta a négy évvel ezelőtt megszerzett önkormányzati pozíciókat, meg a két EP-képviselői mandátumot, ami amúgy inkább csak jelképes siker. Az RMDSZ amúgy azt szeretné, ha az őszi törvényhozási választások nyomán ismét kormánypozícióba kerülne, bár erre 5 százalékos pártként csak valami sajátos balkáni kalkulusok nyomán nyílna esélye.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke méltatta az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, ugyanakkor elismerte: az EMSZ kevesebb szavazatot és önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel ezelőtt, de megőrizte politikai integritását, amit a jövőben is kamatoztatni akar.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke fontos eredménynek nevezte, hogy a horvátországi magyarság a választások után a súlyát meghaladó pozíciókat alkudott ki, pl. van két államtitkára a zágrábi kormány kormányzatban. Szerinte a pártja hatni tud arra, hogy az ország milyen irányt vesz, bár ez légből kapott állításnak tűnik annak tudatában, hogy a négymilliós Horvátországban alig tízezer magyar él.

Orbán Dusán, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke közölte: a kb. ezerfős szlovéniai magyarság helyzete jó, tavaly el tudták indítani az óvodai támogatási ösztöndíjat, mellyel segítik a magyar szülőket, hogy magyar óvodába járassák gyerekeiket.

Bihari Szabolcs, a 18 ország szervezeteit tömörítő Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: az EP-választás fő feladata az volt, hogy mozgósítsák a Nyugat-Európában élő magyarokat, ami szerinte nagyjából sikerült. Ami a migrációt illeti, a fogadó országok „megteltek”, ezért fel fognak erősödni a szétosztásukra vonatkozó törekvések, eltartásuk pedig anyagi nehézséget okoz a befogadó államoknak és a költségvetés felborulását is előrevetíti.

 

Total
0
Megosztás
Előző hír

Tőkés és Orbán a Tusványoson

Következő hír

Az ellenzék szerint Orbán szót sem ejtett a magyar emberek problémáiról Tusnádfürdőn

Related Posts
Total
0
Megosztás