Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke július 27-én Tusnádfürdőn. Orbán Viktor magyar kormányfő arról is beszélt közös fórumukon, hogy világrendszerváltás következik.
A püspök a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendezett szabadtéri politikai fórum első előadójaként emlékeztetett: ilyen „könyörtelen kényszerhelyzet” volt a kommunista falurombolás idején, amikor Románia népe és kétszeres elnyomást szenvedő magyarsága nemet mondott az ateista-kommunista-nacionalista zsarnokságra. Ma a háborúra, a migrációra és a genderideológiára kell nemet mondani.
A volt királyhágómelléki püspök felidézte, hogy a háborús helyzet fokozódott, az egész világot nyomasztó kihívások egyre kihívóbbak, és a tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. Európa pedig hallgat – a növekvő háborús expanzió mértékében felerősödő kardcsörtetés és csatazaj oltja ki elnémuló lelkiismerete halk hangját – fogalmazott a volt európaim parlamenti képviselő.
Ezelőtt 35 évvel másmilyen Európáról álmodtunk – mondta. Aláhúzta: a nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk. Reményét fejezte ki, hogy jövőre Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a „jobb oldalon” felsorakozó patrióta szövetségeseit is a tusnádfürdői táborban üdvözölheti. És hatalmas, helyeslő taps közepette azon reményének is hangot adott, hogy a KDNP-hez hasonlóan rövidesen az RMDSZ is kilép az Európai Néppártból és a két erdélyi EP-képviselő az európai patrióták frakcióját fogja gyarapítani. Mint ismeretes: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többször is kijelentette, hogy pártja nem kíván kilépni a Néppártból – egyelőre. Tusványoson egy nappal korábban azt hangoztatta, hogy balra csúszott a Néppárt, de még menthető…
Tőkés László a továbbiakban a kelet-közép-európai régiót és a romániai magyarságot is sújtó kivándorlásról beszélt. Közölte: a trianoni békediktátum nyomán határon túlra szakadt 3,3 milliónyi magyarság lélekszáma mára 2,1 millióra apadt, az erdélyi magyarság lélekszáma alig haladja meg az egy milliót. „Az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint 600 ezret tesz ki az apadásunk” – mondta, aláhúzva: a fogyatkozás legfőbb oka a kivándorlás, e téren az erdélyi magyarság „fej fej mellett halad” a románsággal. „És ebben még az is sovány vigasz, hogy az eltávozó magyarok zöme az anyai Kis-Magyarországra települ át” – mondta.
Közölte: miként Trianon óta annyiszor, ma is feltevődik a kérdés, hogy menni vagy maradni, és akár egy népszavazást is érdemes volna kitűzni az erdélyi magyarság körében ebben a kérdésben, hogy megtudjuk: mire és kikre számíthatunk. Mi nem vagyunk migránsok, mi nem válhatunk megélhetési kivándorlókká. Erdélyi létünk és szülőföldünkön való megmaradásunk sorskérdésével nyíltan és őszintén szembe kell néznünk – amitől igencsak ódzkodik a hazai politikum és közvélemény – mondta Tőkés László.
Kifejtette: az anyaországnak átfogó stratégiát kellene kialakítania ebben a kérdésben, és Romániának is cselekvési tervet kellene életbe léptetnie román és magyar polgárai megtartása, hazatérése érdekében.
Elejét kell vennünk annak, hogy a migráns szírek vagy a háborút szenvedő Ukrajna sorsára jussunk” – mondta Tőkés. Emlékeztetett az 1990-es fekete márciust követő tízezres nagyságrendű emberveszteségekre, és arra, hogy a “marosvásárhelyi “parasztjárás” véres eseményeit” azóta sem hajlandók kivizsgáltatni az illetékes hatóságok.
Romániában is igazságos társadalmi és politikai viszonyok, a biztonságos lét, a jogállamiság és a megélhetés körülményeinek a kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, haza vonzzák polgárait – mondta. „Magyar közösségünkre kétszeresen érvényes ez: csak ilyenképpen érezheti saját hazájának őseitől örökölt földjét, ha saját szülőföldjén nem válik jogfosztottá és hazátlanná” – fogalmazott. Kifejtette: Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politika homlokterébe kell helyezni, az Andreanum 800. évfordulóján a szülőföldön való helytállással és közösségi önrendelkezés kivívásával kell a jövendőt építeni. „Nem elég imádkoznunk érte: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” És nem elég elszavalnunk: „Itt élned, halnod kell”. Hanem itt élve, halva – cselekednünk kell Erdélyért és nemzetünkért. Magyarként és teljes jogú román állampolgárként ekképpen válhatunk igazi európaiakká” – zárta beszédét Tőkés László.
Orbán Viktor beszéde következett ezután. Az MTI azt emelte ki első szűkszavú tudósításában, hogy a magyar miniszterelnök szerint belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert – ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívül is. A kormányfő szerint a magyar nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia. Minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, az irány nem rossz. A magyar állam jelenleg évente átlagban 100 milliárd forintot fordított erre, miközben a Gyurcsány-kormány időszakában egy év alatt ez csupán 9 milliárd forint volt. Ez több mint tízszeres növekedést jelent.
A Mandiner.hu emlékeztetett: Orbán Viktor 2023-ban úgy zárta a tusványosi beszédét, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2024-ben már nemcsak a 2030-ig zajló eseményekről tud politikai előrejelzést adni, hanem arról is, hogy milyen lehet a világ 2030 és 2040 között.
Szombati beszédében a globális folyamatokról elmondta, hogy a világ lassan, de elmozdul a békepárti politika irányába. „A háború a mi piros pirulánk” – idézte fel a Mátrix c. filmet. Ha a kék pirulát választjuk, akkor maradhatunk a látszatvilágban, de a háborút kaptuk meg, „ezt kell lenyelnünk”. A miniszterelnök szerint a háború egy eddig nem ismert, teljesen más perspektívát ad. Ebben a valóságban elvesztik erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a politikusok taktikai füllentései. Marad a pőre, brutális valóság – szögezte le. A háborúban brutális veszteségeket szenvednek a felek, százezres nagyságrendben, „ennek ellenére mégsem akarnak megegyezni […] mert azt hiszik, hogy győzhetnek”.
Az ukránok azt hiszik, hogy ők valójában önvédelemben vannak, az oroszok pedig azt gondolják, hogy az ukránoknak meg van ígérve a NATO-tagság, ők pedig nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz–ukrán határon. Ha a két háborúzó félen múlik, nem lesz béke – tette hozzá Orbán Viktor. Az elmúlt években ahhoz voltunk szokva, hogy az Egyesült Államok Kínát tálalta ellenfelének, most pedig azt látjuk, hogy Oroszországgal vív proxyháborút. Feltette a miniszterelnök a nagy kérdést: mi a logika abban, hogy az USA egy tömbbe helyezi a két nagyhatalmat?
Ukrajna új létértelmet talált a háborúban a miniszterelnök szerint. Az az ország eddig ütközőzóna volt, most viszont feltűnt előtte a Nyugathoz tartozás perspektívája. Közben az európai politika összeomlott, feladta az önvédelmét, az USA politikáját követi, akár az önsorsrontás árán is. A szankciók felviszik az energia árát, és hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat felrobbantását, ezt a nyilvánvalóan amerikaiak által irányított terrorcselekményt, az nem más, mint a behódolás aktusa.
A francia–német tengely megbukott – szögezte le a miniszterelnök. A háború kezdete óta kiépült egy London–Varsó–Kijev és egy Balti-államok tengely. Az USA Lengyelországot akarja megtenni első számú támaszpontjának Európában, ellensúlyozandó a németeket és az oroszokat. Orbán Viktor szerint az a terv, hogy Oroszországot meggyengítsék, a németeket pedig túlfejlődjék a lengyelek – ezért is hátráltak ki utóbbiak a V4-ekből. Döbbenetes Donald Tuskék szemforgató politikája, hiszen miközben Varsó üzletel is az oroszokkal, ugyanakkor kritizálja Magyarországot.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Európa nyugati fele már egy poszt-nemzetállami nézőpontból figyeli a világot. Ez a kérdés az Egyesült Államok kapcsán is, hogy Trump vissza tudja-e emelni a poszt-nemzetállami állapotból a nemzetállami szintre. Ezért akarják Trumpot kiiktatni, tette hozzá. „Ne legyen kétségünk, az, ami történt, nem biztos, hogy az utolsó kísérlet volt a kampányban” – az elnökjelölt elleni merényletre utalva.
A miniszterelnök kifejtette, hogy az 1960-as évekig kell visszamenni, hogy valaki megértse a nyugati poszt-nemzeti gondolkodás létrejöttének okát: a szexuális forradalom, a diáklázadások a kifejezései voltak annak, hogy az egyén szabadabb lesz, megszabadul a kollektíváktól, csak épp azóta kiderült, hogy az egyén csak közösségekben válhat igazán naggyá. Nyugaton pedig már nem vágynak közös célokra. A nagyság titka Orbán Viktor szerint az, hogy képes legyen az ember arra, hogy valami önmagánál nagyobbat szolgáljon, Istent, hazát, családot. De a Nyugaton nagyság helyett nagyképűség érezhető, a feleslegesség érzete pedig agresszivitást szül, s megjelent új embertípusként az agresszív törpe.
Magyarország miniszterelnöke kifejtette, hogy régen a változások nyugatos módon történtek, Nyugatról jött a változás, ám most világrendszerváltás történik – Ázsia irányából. A következő hosszú-hosszú évtizedekben Ázsia lesz a világ meghatározó központja – szögezte le. „Egyre több helyen ott van a technológiai és a tőkeelőny, ott van a legtöbb pénz, ott vannak a legnagyobb pénzügyi alapok, ott lesznek a világ legjobb egyetemei, és mi, nyugatiak még az oroszokat is beletoltuk ebbe a tömbbe.
Donald Trump kísérlete az utolsó lehetőség, hogy Amerika megőrizhesse világelsőségét. És az élvez majd elsőséget, hogy egész Észak-Amerikát megerősítsék. „America first!” – komolyan kell venni. Mindenhol tőkebevonzó képességet növelnek. Meg fogják fizettetni a biztonság árát velünk, európaiakkal, a NATO-val, és megindítják a hatalmas infrastruktúrafejlesztést. Európa lehetősége a „skanzen”: az USA alá betagozódva, de fejlődési lehetőségek nélkül; a másik opció pedig a stratégiai autonómia, vagyis az, hogy Európa felveszi a versenyt a világelsőségért – aminek az egyik fontos eleme, hogy a háború után új kiegyezést kell kötni Oroszországgal. Európának fel kell adnia magát mint önálló politikai projektet, viszont gazdasági projektként fel kell vennie a versenyt. Ukrajna nem lehet se NATO-, se uniós tag, a lengyeleknek pedig vissza kell térniük Közép-Európába.
A miniszterelnök szerint ha nem veszélynek, hanem lehetőségnek látjuk a világrendszerváltást, akkor kezdeményezőnek kell lennünk, önálló nemzeti politikát kell folytatnunk. A magyar nagystratégia veleje a konnektivitás. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem engedjük magunkat bezárni se a keleti, se a nyugati világgazdaságba. Nem szállunk be a Kelet elleni blokkosodásba, önálló utat járunk. A nagystratégia második fele a szuverenitás védelme. Le van fektetve a nemzeti szuverenitás gazdasági alapja is. Megvannak a gazdasági bajnokok az összes iparban, amelyek mind kint vannak a nemzetközi térben, ahol versenyképesnek bizonyultak. A piramisban a bajnokok alatt ott vannak a középvállalatok, alattuk pedig a kis- és középvállalkozások.
A szuverenitás alapja, hogy az államadósságot 30 százalék közelébe kell csökkenteni, meg kell jelenni a gazdaságban regionális hitelezőként. Termelőközpontnak kell maradni, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást. Ide tartozik még az egyetemi és innovációs központok kiépítése is.
A magyar társadalomnak pedig szilárdnak és rugalmasnak kell lennie: 2035-re Magyarországnak demográfiailag önfenntartóvá kell válnia Ehhez pedig a háború után a gyermekekért járó adókedvezményt növelni kell, a Nyugat-Európából érkező keresztényeket pedig be kell zsilipelni. „Eddig ők válogattak, most mi”. A teljes foglalkoztatottságot fent kell tartani, a magyar faluk történelmi örökségét pedig meg kell őrizni. A szuverenitásvédelem lényege a nemzeti különbözőségek megtartása, a saját nemzeti karakterünk megtartása: a nyelvőrzés, a keresztény értékek megtartása. A magyar nagystratégiának nem szabad a Kis-Magyarország-szemléletnél leragadnia.
A következő 20-25 évben folyamatos vita lesz a világrendszerváltáshoz való viszonyról, és a politikai ellenfeleink mindig a betagozódás hívei lesznek, a nagystratégia végrehajtását pedig nem mi fogjuk befejezni, hanem a mai 20-25 évesek – mondta Orbán Viktor. Az ellenfelet a liberális korszellem folyamatosan csatasorba állítja, köztük mindig lesznek „latte avokádós”, „slimfites”, öntetszelgő politikusok, míg a nemzeti tábor csak trombitaszóra bújik elő, és a nemzeti zászlót magasra emelők köré gyűlik, éppen ezért fiatal harcosokat kell keresnünk. „Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek” – fejezte be a 33. Tusványos végén tartott beszédét Orbán Viktor.
