Külön emlékhelyeket alakítanának ki az itteni harcokban elesett különböző nemzetiségű katonahősöknek Úzvölgyében – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat. Ez pedig nem más, mint az erőszakos román térfoglalás egyfajta utólagos szentesítése, a hagymakupolás honfoglalás újabb epizódja.
A székelyföldi megye önkormányzata az MTI-hez küldött közleményében tudatta, hogy az úzvölgyi katonatemetőbe törvénytelenül felállított betonkeresztek június 29-i eltávolítása után másnap közös találkozót tartottak az érintett hatóságok. Mint írták, ezen a Bákó és Hargita megyei prefektúra, a Hargita megyei tanács vezetői, a székelyföldi Csíkszentmárton és a moldvai Dormánfalva polgármestere vett részt, hogy párbeszédet folytassanak az elesett hősökre való civilizált emlékezés biztosításáról.
„A jelenlévők a törvények tiszteletben tartására szólítottak fel, és felszólítottak minden olyan tüntetés elkerülésére, amely nemzetiségtől függetlenül sérti a hősöknek kijáró tisztelet megadását” – áll a tegnapi közleményben, melynek írói leszögezik, hogy támogatják a hősök emlékére rendezett eseményeket, de ezeknek tiszteletben kell tartani az elesettek áldozatvállalását. „A jelenlévők közös megegyezésre jutottak abban is, hogy minden nemzetnek, amely Úzvölgyében harcolt, legyen kijelölt helye, ahol a jövőben megemlékezéseket tartanak” – zárul a közlemény.
A maszatoló megfogalmazás mögött az rejlik, hogy a szélsősége román nacionalisták követelés részben teljesülni fog, ők ugyanis váltig állítják – bár bizonyítani nem tudják –, hogy a Csíkszentmárton község területén található temetőben román katonák is nyugszanak. Holott a történészek és más kutatók (köztük románok is) csak annyit tudtak igazolni, hogy az első világháború alatt és után 1200 elesett katonát hantoltak el itt, mind az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében harcolókat. Kétharmaduk magyar nemzetiségű volt, egy kisebb részük ismeretlen, míg kétszázon felüli az azonosítatlan nációjúak száma. A román nacionalisták és a meghunyászkodó RMDSZ-politikusok, -aktivisták azzal próbálják indokolni az eddigi és majdani román jelenlétet, hogy az ismeretlen katonák között lehettek a monarchia seregében harcoló románok, illetve azok között az ismeretlen hősök között is, akiket a második világháborúban hantoltak el itt.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen egy újan kialakított román parcella és emlékmű ortodox liturgiájú felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
Az újabban előirányzott nemzetköziesítés végül is nem lenne ördögtől való, de azt nehezen lehet elképzelni, hogy az úzvölgyi magyar katonatemetőben a többségi román nemzet és hatalom reprezentánsai ne kapnának emlékhelyet.
