Fekete-Győr András után a Momentum aktuális elnöke is pózolt egyet a korábban éles kritikával illetett összetartozás emlékhelyen. Gelencsér Ferenc a jövő pártjának nevezte a Momentumot a trianoni békediktátum által szétszakított nemzet határokon felül álló összetartozását szimbolizáló helyszínen állva. A párt, ahogy a baloldal nagy többsége is, ezzel párhuzamosan meglehetősen visszásan viszonyul június 4-éhez. A szomszédos országokban a magyar pártokkal szemben általában román vagy szlovák pártot szoktak támogatni, tavaly pedig frakcióvezetőjük „Sláva Ukrayíni!” jelszóval emlékezett meg a magyar nemzeti összetartozás napjáról.
A Momentum a jövő pártja, amire ma is számíthatsz – ezzel a jól csengő, ámde üres szlogennel készít videósorozatot Gelencsér Ferenc. A Momentum aktuális elnöke a másfél perces felvételeken megosztja sajátos világmegfejtéseit. Az első résznek azt a címet adta: Fókuszban a jövő, és arról beszélt, hogy pártja ellenzi az akkumulátorgyárak építését, ezek helyett inkább emberközpontú gazdaságra és kutatás-fejlesztésre lenne szükség, aminek mibenlétét nem részletezi.
A szlogent a videó végén Gelencsér Ferenc egyenesen a Parlament épülete előtt, a nemzeti összetartozás emlékhelyén mondja el. Emlékezetes, amíg nem volt készen, addig a baloldal megállás nélkül kritizálta a trianoni döntés 100. évfordulójára tervezett nagyszabású emlékművet. A kialakított árok két oldalára az 1913. évi magyarországi településjegyzéket vésték fel.
A Momentum főpolgármester-helyettese, Kerpel-Fronius Gábor egyenesen azt mondta a nemzeti összetartozás emlékhelyéről: „Ez nem a száz évvel ezelőttnek az emlékműve, hanem annak a mesterséges hasítéknak az emlékműve, amit nap mint nap vernek bele a nemzetbe azzal, hogy megkövetelnek valami olyasfajta azonosulást, amivel nem feltétlenül lehet azonosulni, mert nagyon más viszonyulása van minden egyes embernek.”
Amióta elmúlt a 100. évforduló, a Momentum politikusainak nem jelent kérdést, hogyan viszonyuljanak az emlékhelyhez. A 2021-es előválasztási kampányban a párt akkori elnöke és miniszterelnök-jelöltje is az emlékműnél fotóztatta magát, így gyűjtve aláírásokat azért, hogy legyen online előválasztás is. Érdemes megemlíteni azt is, hogyan viszonyul a Momentum általánosságban a magyar nemzet mesterséges politikai határok általi szétszakításához, a kisebbségi sorba taszított, környező országokban élő több millió magyarhoz. A párt részéről rendszeres, hogy a szomszédos országokban nem a magyar, hanem valamelyik helyi román vagy szlovák pártot támogatják az ottani országgyűlési választásokon.
A Momentum korábban testvérpárti viszonyt épített ki a román USR–PLUS szövetséggel, amelynek az elnöke mellett Fekete-Győr Erdélyben román nyelven is kampányolt, és a legutóbbi parlamenti választásokon is támogatta őket. A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna pedig pár éve a szlovákiai választások kampányában beszélt arról, hogy a felvidéki magyarok lehetnek büszke szlovákok is. Bár a választásokon a Magyar Összefogás és a szlovák–magyar vegyes párt, a Híd is indult, Donáth egy szlovák pártot támogatott annak kampányrendezvényén.
Tavaly még ezt is sikerült alulmúlnia az olimpiaellenes pártnak. 2022. június 4-én, akkor még a párt frakcióvezetőjeként, Fekete-Győr András azt írta ki az oldalára a nemzeti összetartozás napján, hogy „Sláva Ukrayíni!”.
A háborús jelszót tartalmazó posztban pedig az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pártját üdvözölte a saját liberális pártcsaládjában. Utóbb az ukrán hadsereg jelszavát Fekete-Győr törölte a posztjából.
Kreft-Horváth Márk / Magyar Nemzet
