Minden eddiginél nagyobb migrációs nyomással kell majd szembesülnie Európának az ukrajnai háború nyomán előálló globális élelmiszerhiány és a terrorfenyegetések miatt – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma Madridban.
A tárcavezető a NATO csúcstalálkozóját követően arról számolt be, hogy az utolsó munkaülésen a déli biztonsági kihívásokkal foglalkoztak, ugyanis az észak-atlanti szövetség 360 fokos megközelítést alkalmaz, mivel nem csak a keleti irány jelent kockázatokat, sőt éppen a terrorfenyegetés az egyik legnagyobb veszély.
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet nemrég arra utasította követőit, hogy a most Ukrajnára irányuló nemzetközi figyelmet kihasználva hajtsanak végre merényleteket Európában, és az is látható, hogy az utóbbi napokban súlyos terrorcselekmények történtek Észak-Afrikában és a Távol-Keleten. Mint mondta, ehhez ráadásul az is hozzájárul, hogy az ukrajnai háború nyomán globális élelmiszerhiány alakulhat ki, így kieshet az ellátás számos olyan országban akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában, akár Afrika délebbi részein, ahol a stabilitás amúgy is pengeélen táncol több esetben.
„Ez a kritikus élelmiszerhiány a szélsőségek és a terrorfenyegetettség megerősödéséhez fog vezetni, amelyek alapvető okai a migrációs folyamatoknak, tehát a nyomás brutális növekedésére számíthatunk az elkövetkezendő időszakban” – mutatott rá Szijjártó Péter, majd aláhúzta, hogy csak idén eddig már több mint százezer illegális bevándorlót állítottak meg Magyarország déli határán a hatóságok. Hozzátette: ezzel párhuzamosan keletről érkeznek az ukrajnai háború elől menekülők, már több mint 800 ezret engedtek be az országba, nem nézve, ki honnan és miért jött…
„Az európai külső határokat erősen kell védenünk, ezt Magyarország megteszi, óriási erőfeszítéseket kell tennünk, óriási erőforrásokat kell mozgósítanunk. Nem nagyon kapunk külső segítséget, de mégis megvédjük a határunkat” – mondta a külügyminiszter, kijelentetve, hogy ezen a téren Magyarország mellett a NATO-nak is lenne feladata, ugyanis a katonai szervezetnek támogatnia kellene a tagállamok külső védelméhez a stabilitásuk megőrzésével hozzájáruló országokat, például Marokkót, Egyiptomot, Jordániát és Libanont.
Szijjártó közölte, hogy most Isztambulba utazik Madridból, ahol péntek reggel a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel fog tárgyalni a paksi bővítésről.
Közben Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette a madridi NATO-csúcson, hogy Nagy-Britannia újabb egymilliárd font katonai segélyt nyújt Ukrajnának, hozzájárulva ezzel a harcok eszkalálódásához. A „segélycsomag” ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket tartalmaz.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a ma bejelentett újabb támogatással 2,3 milliárd fontra emelkedik az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke. Megfigyelők szerint London valójában Washington óhajénak tesz eleget.
