A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a legnagyobb múltú magyar, nyilvános, online digitális könyvtári gyűjtemény. Az elektronikus könyvtár 1994–95-ben jött létre. 1999 szeptemberétől a magyar nemzeti bibliotéka, az Országos Széchényi Könyvtár keretei között működik. Tevékenységét ugyanakkor ugyanezen évtől egy közhasznú egyesület is segíti.
A MEK tudományos, oktatási és kulturális témájú, könyvjellegű műveket gyűjt, archivál és szolgáltat nyilvánosan és ingyenesen. Állományában digitalizált és eleve számítógépen készült dokumentumok egyaránt megtalálhatók, sokféle témában és műfajban: a lexikonoktól kezdve a szakkönyveken át a szépirodalmi alkotásokig. 2020 tavaszán a gyűjtemény elérte a húszezres katalogizált tételt; ezek összességében több tízezer egyedi művet tartalmaznak. Az éves gyarapodás kb. ezer új kötet. A gyűjteményben több mint 360, szabadon letölthető, több száz órányi hangoskönyv is található.
A könyvek gyakran többféle formátumban is elérhetők és a speciális igényű felhasználók mobil eszközökre optimalizált, illetve egyszerűsített, akadálymentes felületet is választhatnak. A látogatások száma naponta 25 és 35 ezer között van.
A Magyar Elektronikus Könyvtárban pár hete immár egy olyan kiadvány is elérhető, olvasható, amely közvetlenül a romániai rendszerváltozás után jelent meg, és ami ennek a folyamatnak egyik emblematikus alakja, Tőkés László nevéhez fűződik. A Temesvár ostroma 1989 című gyűjteményes kötetet a budapesti Hungamer kiadó adta ki 1990-ben, Ábrahám Dezső (1930–2006) volt a felelős kiadója, Csiki László (1944–2008) pedig a szerkesztője.
Ma már történelmi evidencia, hogy a Temesvári Gyülekezet és a Romániai Magyar Református Egyház korabeli partikuláris ügye meghaladta önmagát, hovatovább a lelkiismereti és vallásszabadságért, az emberi és kisebbségi jogokért, a zsarnokság ellen folytatott harcot testesítette meg. A kötet fülszövegében maga Tőkés László írta egykoron: „Az olvasó a »hallgatás falát« megbontó, kimondott igazság »szöveggyűjteményét« tartja a kezében. Igéket, melyek hitbéli összefüggésében zajlott az egyenlőtlen küzdelem. Egy, a tájékoztatás céljából íródott Eseménynaptárt, mely napról napra végigvezet a történéseken. Szószéki tájékoztatókat, melyek elsősorban a Gyülekezet közvéleményének alakítását és erkölcsi tartását voltak hivatottak szolgálni. Különféle leveleket, felterjesztéseket, jelentéseket és állásfoglalásokat mint a tulajdonképpeni összecsapások dokumentumait. Külföldnek szánt helyzetismertetéseket és segélykérő üzeneteket. Nem utolsó sorban pedig olyan irodalmi igényű, prózai írásokat és megnyilatkozásokat, amelyek jellegük – műfajuk – szerint elvontabb, elvi szinten ragadják meg a helyzetből fakadó kérdéseket. Végül – jelzésszerűen – bekerültek a kötetbe mások írásai is, melyek szorosan kapcsolódnak az eseményekhez, és azokat szélesebb megvilágításba helyezik. A kötetet záró képek nemcsak az »ostromállapotot« idézik, hanem már átvezetnek a szabadulás utáni időkbe.”
Az Országos Széchényi Könyvtárnak hála a Temesvár ostroma 1989 immár egészében olvasható a világhálón, mégpedig ezen a címen: https://mek.oszk.hu/22900/22944/22944.pdf.
Ugyancsak a Magyar Elektronikus Könyvtárban érhető el, már korábbról, egy másik Tőkés-kötet, mégpedig a Temesvár szellemében – Ökuménia és megbékélés című, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület adott ki 1996-ban magyar, angol és román nyelven, az első két változat elérhetősége: https://mek.oszk.hu/02000/02000/, https://mek.oszk.hu/02000/02001.