Jelentős muníciót kaptak azok a magyarországi bezzegromániázók, akik szerint még a balkáni szomszédban is jobb minden, mint „Orbánisztánban”. Hiszen meglehet, hogy a Békés megyei őzek egy része is kelet felé disszidált…
Komolyra fordítva a szót, a magyarországi sajtó azt harsogja, hogy a viharsarki vármegye erdeiben korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány mintegy egyharmada eltűnt. A vadászok egyelőre nem tudják, mi áll a jelenség hátterében.
2022 nyarán érzékelték először a bajt, amikor a nyári aszály következtében az őzgidaállomány lényegében elpusztult. Elapadtak a suták, nem tudták felnevelni a szaporulatukat. Az állomány lassan regenerálódik, mert az őzsuta évente egy, maximum két gidát tud felnevelni. Idén szintén azt tapasztalták a lelőtt egyedeket vizsgálva, hogy egy év alatti őzgida nincs.
2023-ban óriási mezeipocok-invázió volt a magyar Alföldön, azt hitték, a rágcsálók ellen kijuttatott irtószer okozott mérgezést a vadaknál; de kiderült, hogy nem ez áll a háttérben. Bebizonyosodott, hogy nem volt az elhullás oka az sem, hogy megnőtt a mezőgazdasági területekre kijuttatott folyékony műtrágya mennyisége.
A pusztulást fokozza, hogy az őzek természetes ellensége, a sakál rendkívüli módon elszaporodott. A nádi farkasnak, toportyánnak is hívott aranysakál (Canis aureus) pontos állományszáma nem ismert, egyes becslések szerint meghaladja a hatvanezres egyedszámot, mindenesetre míg öt éve 200-at lőttek ki, ez a szám mára meghaladja a 800-at. A sakál elsősorban a patások ellési idején vadászik az őzgidára és a dámborjúra, és bizonyíthatóan többet öl meg, mint amennyit elfogyaszt. Ám a szakemberek szerint önmagában ezzel sem magyarázható az őzállomány csökkenése.
Az elhullott állatokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, hogy fény derüljön az állománypusztulás okára. Élősködők által okozott emésztőszervi megbetegedést azonosítottak, amelynek egyelőre nem A tudják az okát. vadászok elkezdték korlátozni saját magukat: míg korábban 4000-4200 őzbakot lőttek ki évente, most ez a szám nem éri el a háromezret sem. A suták esetén pedig a Békés Vármegyei Kormányhivatal elvárja, hogy a kilövési tervet a vadászatra jogosultak – csak Békésben 85 ilyen szervezet van – „saját belátásuk szerint” csökkentsék. Korábban 250 őzsuta kilövése volt a terv, most ez a szám alig száz. Mindez hatással van a vadászturizmusra is. Békés vármegyébe osztrák, német, szlovák vadászok utaznak őzbakra vadászni, az önkorlátozás jelentős bevételkiesést jelent.
Békés és Csongrád-Csanád vármegyéből is kijelöltek 15-15 vadászati szervet, amelyek szervi-szövettani mintákat vesznek az elejtett őzekből, azokat az agrártudományi egyetem gödöllői laboratóriumába küldik vizsgálatra. Bíznak benne, hogy feltárják az állománycsökkenés okait. Az egyelőre fel sem merült, hogy a viharsarki őzállomány apadását az el- és kivándorlás (is) okozná. Az európai őz (Capreolus capreolus) amúgy csak mintegy 70 éve kezdett elterjedni Békés vármegyében, korábban egyáltalán nem volt jelen a térségben. Különleges jelenség volna, ha a természet szabályozná ismét vissza magát – vélik a vadászati szakemberek.
