A schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető – írta közösségi oldalán Karl Nehammer osztrák kancellár, miután ma kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben.
Az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusán részt vevő kancellár a kétoldalú megbeszélés után azt írta: Romániai fontos partner, az osztrák befektetők sok ezer munkahelyet teremtettek Romániában, és sok román állampolgár dolgozik ápolóként Ausztriában, segíti a gondozásra szorulókat. „A találkozón ugyanakkor nagyon nyíltan beszéltem a schengeni térség gyors bővítésével kapcsolatos osztrák kifogásokról is. Ausztria álláspontja változatlan: a schengeni rendszer jelenleg nem működik, tehát nem lehet bővíteni” – szögezte le a kancellár.
A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a „szélsőséges pártok” felé. Hangoztatta, hogy az EU minden külső határát meg kell erősíteni, növelni kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az unió területéről.
A román elnök kínos semmitmondással reagált az osztrák ellenállásra, félszájjal elismerve: Románia teljes jogú schengeni csatlakozására még várni kell, ki tudja, meddig.
Hasonlóan rossz romániai hír az, hogy az Európai Néppárt (EPP) úgy döntött a ma véget ért bukaresti kongresszusán, hogy újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság elnöki tisztségébe az inkompetens, tehetségtelen, korrupt Ursula von der Leyent, a washingtoni Biden-kormányzat bábját. A 65 éves német nő egyedül pályázott arra, hogy az EPP „vezető jelöltje” legyen. A kongresszuson az 51 tagpárt és 27 társult szervezet 801 küldöttének biztosítottak szavazati jogot, a valós jelenlétről az EPP sajtószolgálata nem adott tájékoztatást az eseményen akkreditált újságíróknak. Mindenesetre a kongresszus több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött Von der Leyen jelölése mellett, de bizottsági elnök csak akkor lehet belőle, ha a júniusi EP-választások után nem változik meg gyökeresen az unió parlamentjének összetétele.
