A koalíciós balliberális román kormány csupán olyan látszatintézkedésekre képes, amelyek a propagandán túl nem eredményeznek életszínvonal-emelkedést az országban.
Hiába nő például 2023. január 1-jétől a minimálbér és a nyugdíj, a plusz összegeket elviszi az infláció, sőt még csak kompenzálni sem képes az áremelkedéseket, ráadásul a kisvállalkozók adóterhei is nőnek, és drágulhat az üzemanyag is. A 18 százalékos bruttó minimálbér-növekedés reálértékben tízszázalékos sem lesz, a 12,5 százalékos nyugdíjemelés meg porhintés annak fényében, hogy az éves infláció 15 percent fölötti. Elsejétől megszűnt az üzemanyagok fél lejes árkompenzációja is.
Az igazán negatív adat az, hogy tavaly 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kapott minimálbért, vagyis a foglalkoztatottaknak szinte egynegyede lesz kénytelen havi bruttó 3000 ezer lejből (600 euróból) megélni, aminek kb. 60%-át kapja kézbe.
Pozitívumként tálalta az állami hírügynökség azt, hogy tíz százalékkal nőtt a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a fegyveres testületek hivatásos tagjainak alapbére is úgy, hogy az alapbéren kívüli juttatások a tavalyi szinten maradnak, a túlórát pedig kizárólag szabadnappal kompenzálják a fegyveres testületek hivatásos állománya kivételével. Az építőiparban a bruttó minimálbér a tavalyi 3000-ről 4000 lejre emelkedett január 1-jétől – a munkaerőhiány az ágazatban közismert ilyen bérek mellett.
A kisnyugdíjasok két egyenlő részre osztott, egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak, amit a kabinet a megemelkedett közüzemi számlákra hivatkozva nyújt, de az ördög itt is a részletekben rejtezik, mert az egész kompenzációs rendszer átláthatatlan, átverhető és korrupcióval átszőtt.
Január 1-jétől adóemelések is hatályba léptek, így a vendéglátóiparban az eddig hatályos, kedvezményes 5 százalékos helyett 9 százalékos áfát kell fizetniük a vállalkozóknak az idegenforgalmi szolgáltatások után, illetve az élelmiszeriparban 9 százalékról 19 százalékra nőtt a cukros üdítők áfája. A kormány növelte az adóterheket a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások esetében. Ez utóbbiaknak például megduplázódhat a társadalombiztosítási járulékuk, ha a nettó bevételük meghaladja a bruttó minimálbér 24-szeresét. A mikrovállalkozásokkal szembeni követelményeket is szigorították, így csak azok működhetnek ebben a vállalkozási formában, amelyeknek a bevétele nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, eddig egymillió euró volt a felső határ. Emellett a mikrovállalkozásoknál megszüntették az árbevétel után számolt kedvezményes 3 százalékos adót. Az osztalékadó is 5 százalékról 8 százalékra nőtt.
Románia – Bulgária mellett – továbbra is az Európai Unió legszegényebb, legkorruptabb, legkevésbé demokratikus és jogbiztonságos államának ígérkezik 2023-ban.
