Székely Szabó Zoltán Sírkabaré című könyve az úzvölgyi temető sajtóvisszhangját tárja az olvasók elé, a szerkesztő lábjegyzeteivel. Az említett olvasók közül egyesek máris nehezményezi a könyv címét, mondván: mégiscsak honvédsírokról van szó…
Szeptember 27-én a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében Szucher Ervin újságíró, szerkesztő mutatta be a kötetet, közreműködött Szabó Zsóka és a Kolping Család énekkara. Házigazda Baricz Lajos plébános, szentszéki tanácsos volt. A találkozó dedikálással folytatódott, szeretetvendégséggel ér véget.
Október 3-án, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be az új kötetet, a rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Íme egy rövid részlet a kötetből: „Az úzvölgyi katonatemetőben 2019. június 6-án történt incidens után a román rendőr(e)ség is vizsgálatot indított rongálás miatt. (…) A többezres román tömegben futballhuligánnak látszó fiatalok is voltak, akik megkerülve a csendőrségi egységeket, hátulról jutottak be a sírkertbe, kitépték a kapu szárnyait, és utat nyitottak a tömegnek. A temetőbe benyomulók összetörték a székelykaput, kihúzták a földből és szétdobálták a magyar katonák mogyoróágakból rögtönzött névtáblás keresztjeit…” (Elmarasztaló ítélet született az úzvölgyi temetőfoglalás egyik perében, Népújság, 2023. január 30.)
Székely Szabó Zoltán (1949, Rücs, Maros megye) színész, újságíró, író, humorista. A kolozsvári BBTE magyar–angol szakán, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színészképző szakán szerzett diplomát. Ezt követően egy évtizeden át a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház színésze volt. 1987-ben emigrált Nyugat-Európába. Bécsben – önmeghatározása szerint – „taxínész”, azaz taxisofőrként dolgozott, de a színi pályát sem adta fel, emellett kultúraszervezőként, rendezőként, szerkesztőként tevékenykedett. Az 1990-es évektől a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja, 1993 és 2002 között a bécsi Europa Club évkönyveinek szerkesztője volt. Színházszervezői munkásságáért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Bánffy Miklós-díjával tüntették ki (2008).
Önálló kötetei közül: Volt egyszer egy társulat (beszélgetések, szatírák, paródiák, Budapest, 1993); Az elvtárs nem vész el (politikai szatírák, Sepsiszentgyörgy, 1996); Könnyű nekem („humoros zagyvaság”, Baja, 2003); Bécsi magyar színházasdim (Bécs, 2003); Egy nemzedék három felvonásban. Erdélyi magyar színészek tegnapelőtt, tegnap és ma (Kolozsvár, 2012); Végtelen farsang és egyéb politikai szatírák (Marosvásárhely, 2014); Őszülőföldem (Marosvásárhely, 2020); Csillagos ég… (Marosvásárhely, 2022).
Új könyvébe a jelzett történéssorozat forrásértékű dokumentumanyagait (újságcikkek, jegyzetek) gyűjtötte össze a színészberkekben Tutukának becézett Székely Szabó Zoltán a magyar és a román sajtóból, ezáltal átfogó, részletes összefoglalót hozva létre arról a baljós napról, valamint annak előzményeiről, utóhatásairól és következményeiről.
