Csütörtök kora délután rendkívüli, hibrid formátumú ülést tart a román parlament azzal a céllal, hogy elutasítsa a karácsony előtt az alsóházban iktatott autonómiatervezeteket.
Az ülés összehívását Marcel Ciolacu kormányfő kérte, miután már a beterjesztésük napján toxikus kezdeményezésnek nevezte a tervezeteket. A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban, ezért azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
Ezzel a kijelentéssel csak egyetlen dolgot sikerült bizonyítania: szocialista politikusként fogalma sincs arról, mint jelent a demokrácia, milyen elvek mentén működik (ha működik) és melyek a szabályai. Az esélyegyenlőségről és a közjóról már nem is beszélve.
December 20-án három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács dolgozott ki, és Zakariás képviselőtársa, Kulcsár-Terza József társkezdeményezőként szignálta. Ezáltal pedig mind a közvetlen, mind pedig a képviseleti demokráciák szellemében jártak el: egyéni előterjesztésük mögött a választóik százezrei állnak. Fellépésükkel ugyanakkor a deliberatív (diskurzív) demokrácia erősítése is céljuk: ebben a politikai rendszerben központi szerepe van a nyilvános vitáknak a döntéshozatalban. A deliberatív demokrácia a konszenzusos döntéshozatalból és a többségi elvből is alkalmaz elemeket úgy, hogy a megalkotott/megalkotandó törvény legitimitásának nem a puszta szavazás, hanem a hiteles, alapos mérlegelés az elsődleges forrása.