Újsághír: Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti látogatásra hívta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a NATO-csatlakozás jóváhagyásáról szóló tárgyalásokra. Ulf Kristersson eleinte inkább elutasító álláspontra helyezkedett, azonban meggondolta magát, és mégis elfogadta a meghívást.
Tudomásom szerint a hasonló hivatalos találkozások alkalmával az országok vezető politikusai meg szokták ajándékozni egymást. Javasolom Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy a svéd miniszterelnöknek szánt ajándékcsomagban egy svéd szerző svéd nyelven írt könyve is kapjon helyet. A kiadvány címe Resa till Ungarn, 1931-ben jelent meg Stockholmban, szerzője Fredrik Böök svéd publicista, író.
Miért szeretném, ha ez a könyv Ulf Kristersson svéd miniszterelnök úr kezébe jutna? Erre a kérdésre a feleletet már több mint 70 évvel ezelőtt megfogalmazta valaki más.
Fredrik Böök könyvét 2002-ben a Püski Kiadó Utazásom Magyarországon címmel magyarul is megjelentette. Maga a fordító, Bartha István írt hozzá előszót. A következőket ebből idézem. „Ady írta egyik versében, hogy ki egyszer rúg a magyarba, az kedvet kap a rúgáshoz… Színigazság valóban, hogy sokan rúgtak és ma is rúgnak belénk, még olyanok is, akik egyébként „magyar”-nak vallják magukat! Hogyne rúgnának akkor azok, akik idegenek és hosszú idő óta ellenünk uszítják őket soviniszta politikusok és egyéb kalandorok! Hála Istennek azonban vannak sokan, akik velünk nem rugdosódnak, hanem szeretnek minket magyarokat, és szeretettel, de tárgyilagosan értékelnek. Ilyen volt Fredrik Böök, svéd publicista, író, a Lundi Egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora is, aki a 20-as évek végén hosszabb látogatást tett Magyarországra és Trianon által elszakított területeinkre. (…) Könyve oldalról oldalra azt fejezi ki, hogy a magyarság milyen nagyszerű tagja az európai népeknek, s hogy a trianoni kéjlakban hozott statáriális döntés mennyire megcsúfolta, meggyalázta ezt az Európáért annyit vérzett és szenvedett, igazságszerető, bátor népet. Amikor először olvastam Böök könyvét, az volt a meggyőződésem, hogy már rég lefordították magyarra, hogy annyira igaz és annyira meggyőző minden szava, hogy a legjobb érveket szolgáltatta volna a 30-as évek magyar politikusainak, akik Trianon ellen tiltakoztak. De nemcsak magyarra kellett volna lefordítani, hanem angolra, franciára. Bezzeg, ha valamely fiatalabb szomszédnépről írtak volna hasonló tanulmányt, minden bizonnyal még bantu-nyelvre is lefordították volna, hogy lássa a világ! Böök nemcsak történelmünkkel, irodalmunkkal, zenénkkel és minden egyéb kulturális, szociális megnyilvánulásunkkal volt tisztában, de nagyszerűen látta és értette a húszas évek magyar politikáját is. Nagyra értékelte és csodálta azt a küzdelmet, amely a szétdarabolt és kifosztott országban folyt, hogy új hazát teremtsenek a magyarok számára. Mélyen elítéli a nagyhatalmakat és az általuk dédelgetett új kis államok hazug politikusait, akik álmukban sem merték elképzelni, hogy akkora területet szakítsanak ki országunkból, mint amekkorát Nyugat, a magyarok meghallgatása nélkül nekik ajándékozott. A hazugságokra, a népességi, a földrajzi hamisításokra számos példát hoz fel, minden egyes elszakított területtel kapcsolatban. (…)”
Kiegészítésül csupán annyit: Fredrik Böök Resa till Ungarn című könyvét az angolon, francián kívül németre, olaszra, spanyolra és még sok nyelvre le kellene fordítani. Nemcsak vezető politikusoknak, az Európai Unió honatyáinak, illetve honanyáinak és más hasonló személyeknek való odaajándékozás, hanem szélesebb körű terjesztés céljából is.
Boros Ernő
