A Romániában tavaly elvégzett, a 2021 december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás végleges, településszintű eredményei alapján 1,1 millióra becsülhető az ország magyar lakosságának száma – állapították meg hétfőn közzétett elemzésükben a romániai magyarok összeírását segítő Nepszamlalas.ro honlap szakértői. De mint a továbbiakban kiderül: ez merő spekuláció.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által működtetett portál szerkesztői abból a feltételezésből indultak ki, hogy egy településen belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók. A hivatalos eredmények 19 053 815 lakost mutattak ki Romániában, közülük 1 002 151 vallotta magát magyarnak. Csaknem 2,5 millió embernek viszont nem jegyezték fel a nemzetiségét, a kolozsvári „szakértők” szerint közöttük további 100 ezer magyar található.
Kifejtették: a mintegy 2,5 millió, ismeretlen nemzetiségű személy közül hozzávetőleg 1,5 millióan részlegesen töltötték ki a népszámlálási ívet, ami történhetett akár akaratuk ellenére, az internetes felület hibája miatt is. További 1 millióra tehető azok száma, akik nem éltek az internetes önkitöltés lehetőségével, illetve a számlálóbiztosok sem érték el őket, a rájuk vonatkozó adatokat – nemzetiség nélkül – adminisztratív regiszterekből emeltek át a népszámlálási adatbázisba.
A Nepszamlalas.ro szerint azok száma, akik szándékosan nem vallották meg az etnikumukat, nem volt számottevő a tavalyi népszámláláson sem. A portál azt is kiemelte, hogy az etnikumok arányát a 2020-ban sürgősségi kormányrendeletben rögzített módszertan szerint hivatalosan csak azok közül számítják, akik nyilatkoztak az etnikumukról. A módszertannak megfelelően a románok aránya 89,33 százalék, a magyaroké 6,05, a romáké 3,44, az ukránoké 0,28, a németeké 0,14. A többi etnikai kisebbség összesített aránya 0,77 százalék. Vagyis ha a nemzetiségi adatok nélkül összeírt lakosok körében is 6,05 százalékos arányt képviselnek a magyarok, akkor a 19 milliós Romániában akár 1 millió 140 ezres magyar lakosságot lehetne feltételezni. A Nepszamlalas.ro szociológusai azonban számításaik során azt is figyelembe vették, hogy a magyarok körében nagy valószínűséggel kisebb volt a népszámlálástól való távolmaradás, körükben a részlegesen kitöltött kérdőívvel rendelkezők, avagy az adminisztratív nyilvántartásokból beemeltek összesített aránya 9 százalék körüli, az országos 13 százalékhoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy összességében mintegy 1,1 milliós a romániai magyar közösség – vonták le a következtetést.
Ami éppen azért sántít, mert merő spekulációkkal operál. Hogy a két és fél millió „ismeretlen nemzetiségű” román állampolgár közül éppen hányan és kik milyen etnikumúak, az merő találgatás. Ehhez még hozzáadódik, amiről senki sem beszél: hányan vannak azok a magyarok, akiket családi, hozzátartozói, lakástulajdonosi alapon romániai lakosnak írtak be, de már évek óta külföldön tartózkodnak, életvitelszerűen, és vélhetően már sosem térnek vissza szülőföldjükre. Számuk több tízezerre tehető.
Ami tény: a 2020-as országos választásokon a felnőtt romániai magyarság kétharmada nem vett részt vagy nem magyar pártra szavazott. Ami egyértelműen jelzi, hogy a közösség többsége nem bízik azokban, akik az országos politikában képviselik.
