A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni ország- és nemzetszabdaló diktátum aláírásának évfordulójára, június 4-ére eső és nyilván arra emlékeztető nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe tovább élt. A Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt és él tovább. Ezen az emléknapon a magyar nemzeti összetartozás eszméjét hivatottak hirdetni és erősíteni a Magyarországon, az utódállamokban és mindenütt másutt, ahol magyarok élnek, szervezendő, megtartandó események, rendezvények, még akkor is, ha nem mindegyik történik a magas kultúra, az értékfelmutatás, a polgári attitűd és tartás jegyében.
Az összetartozás eszméje és imperatívusza szép gondolat, én nincs ellentmondásban a pluralizmussal és sokszínűséggel. Így aztán ezen az emléknapon is „meg kellene szakadnia” olykor az embernek, ahogy ez holnap is kihívás lesz például Nagyváradon, ahol egyszerre több rendezvény is lesz június 4-én, szerdán 18 órától. Tehát egyidőben, de nem egy helyen.
El kell döntenie tehát a polgárnak, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Nagyváradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség által szervezett, áhítattal egybekötött emlékműsorra megy el a Körös utcai evangélikus templomba, ahol Újhelyi Kinga, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színművésze és Horváth Marcell zongoraművész mutatja be Csontok és szögek című előadását, aminek alapjául a 95 éve született, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, Csoóri Sándor azonos című verse szolgált.
Vagy könyvbemutatóra megy el Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumába, ahol Köő Artúr történész Nagy-Románia a tantermekben című kötete kerül terítékre. Az erdélyi születésű fiatal történész-tanár napokban megjelent, közel 350 oldalas könyve a dualizmus kori nemzetiségi oktatáspolitika egyik kulcsterületét, a gróf Apponyi Albert fémjelezte 1907-es iskolaügyi törvények (Lex Apponyi) román nemzetiségi vetületeit veszi górcső alá, 51 eddig ismeretlen forrást is felhasználva. A Patrióták kiadásában megjelent kötethez Maruzsa Zoltán, Magyarország Kormányának köznevelési államtitkára írt előszót, kötet ugyan kereskedelmi forgalomban nem kapható, de a helyszínen beszerezhető lesz. Ezen a rendezvényen köszöntőt mond Dani Béla Péter, Biharkeresztes polgármestere, közreműködnek a Váradi Dalnokok és Török Sándor. A könyvbemutató után a részvevők átvonulnak a PKE régi épületének belső udvarára, ahol megkoszorúzzák a Trianon-emléktáblát.
De aki regisztrált vagy ezután teszi meg, az részt vehet egy MCC-eseményen a volt református püspöki palotában, ami jelenleg a PKE székhelye. Az emeleti előadóteremben a Mathias Corvinus Collegium meghívására tart előadást Steigervald Krisztián generációkutató, aki arról értekezik, hogy a családban, a munkahelyen és egyéb közösségeinkben élő és dolgozó, különböző generációkhoz tartozó egyének hogy viszonyulnak egymáshoz, hogyan érthetik meg egymást egy boldogabb élet reményében, hogy tudnak hatékonyan kapcsolódni egymáshoz, hogyan tanulhatnak egymástól, egymásért, hiszen az elmúlt ötven-hatvan évben rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, átrendeződtek a szülői szerepek, de átalakult a tisztelet fogalma, a várakozás jelentése, nem beszélve a digitális korra jellemző állandó impulzusáradatról, az agy leterheltségéről. „Steigervald Krisztián a generációk kusza világába kalauzol minket, hogy másnap szüleinkre, nagyszüleinkre, vagy éppen gyerekeinkre és unokáinkra ne úgy tekintsünk, mint akikkel nincs közös nyelvünk, hanem mint akikkel valódi párbeszédet folytathatunk” – áll a meghívóban.
Végül az RMDSZ-es Festum Varadinum egyik utórendezvényét is éppen erre a napra időzítették, igaz, egy órával későbbre: dalestet tartanak az ún. Léda-házban Húzzad csak kivilágos virradatig… címmel. Fellépnek: Molnár Júlia színművésznő, Viktor József operaénekes, kontratenor, valamint Varkucs Róbert tenor, akik népszerű operettekből adnak elő részleteket a Fő utcai Stern Márton-villában. A belépés ingyenes, de a nem túl tágas tér miatt előregisztrációhoz kötött.
A trianoni diktátum emléknapján – vagyis a Nemzeti Összetartozás Napján – egyidőben, de nem egy helyszínen lesz tehát verses-zenés pódiumműsor, könyvbemutató koszorúzással, fejtágító és hacacáré Váradon, ahol épp nyílnak a hársak is…
