Maros megye tucatnál több településén veszélyhelyzetet rendeltek el 30 napra, miután a Kis-Küküllő vizének sótartalma a parajdi sóbányánál bekövetkezett természeti katasztrófa nyomán megnövekedett.
A Maros megyei prefektúra emlékeztetett, hogy a parajdi sóbányát május 29-én bezárták, miután a Korond-patak vize teljesen elárasztotta a tárnákat. A megye vészhelyzeti bizottsága szerint ennek következtében megnőtt a Kis-Küküllő vizének a sótartalma. A folyó vize mintegy 39 ezer embert lát el ivóvízzel, azonban a sótartalom megnövekedése nyomán a csapvíz emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált – figyelmeztetnek.
A kihirdetett vészhelyzet tegnap 23 órától kezdődően lépett életbe a következő településeken: Dicsőszentmárton város és a hozzátartozó Csüdőtelke, Bábahalma, Õrhegy; Szászbogács község (Szászbogács, Magyarsáros), Adámos község (Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva), Vámosgálfalva község (Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva), Gyulakuta (Gyalakuta) község (Gyulakuta, Havadtő, Kelementelke).
A vízszolgáltatást nem szüntetik meg az érintett településeken, azonban a vezetékes víz emberi fogyasztásra nem alkalmas, ivásra és főzésre nem használható, hanem csak háztartási célokra: tisztálkodásra, mosásra, takarításra.Az Aquaserv és a Maros Vízügyi Igazgatóság növeli az ivóvíz ellenőrzésének gyakoriságát, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság pedig figyeli a községi kutak és források vízminőségét a sótartalom szempontjából.
Az érintett települések lakosságát a Ro-Alert rendszeren keresztül is figyelmeztették a veszélyre, és felkérik az embereket, hogy a továbbiakban is figyeljék és tartsák be az ajánlásokat.
Közben a felelősséghárító terelés már komédiába illő fordulatokat vett Romániában: a PSD-PNL-RMDSZ-kormány gazdasági minisztere szerint a parajdi bánya katasztrófájában hódok is szerepet játszottak, mivel a rágcsálók a gátépítéseikkel rossz irányba terelték el a Korond-patak vizét…
