A magyar kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
Szerinte továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról. „Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője.
Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett – fűzte hozzá. „Mi azonban ezen nyomásgyakorlás dacára határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől” – folytatta. Majd hazugságnak minősítette, hogy a magyar kormányzat nem lenne hajlandó a tárgyalásra, azt pedig elfogadhatatlannak, hogy „az ukránok közben egy propagandát terjesztenek Brüsszelben és az európai országokban, amiben azt hazudják, hogy ők visszaadták a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait”.
„Ez nyomokban sincsen így. Ígéretek folyamatosan vannak, szép szavak folyamatosan vannak, de mind a mai napig olyan jogszabály-módosítás sem történt meg, amely a jogok visszaadása irányába mutatott volna” – hangsúlyozta. Továbbá közölte, hogy Brüsszelből rá lehetne szorítani módosításokra Kijevet, ahogyan az más esetben is történt, azonban erre nem fog sor kerülni, mert ezt a kérdést nem tartják fontosnak, ahogy azt szavai szerint az EU bővítési biztosa meg is erősítette. „Itt csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott.
Azt azért illendő megemlíteni, hogy az alig 47 éves Szijjártó Péternek tudnia kell (ha már nem is emlékezik rá), hogy a 2015-ös állapotokhoz való visszatérés is csupán fél- vagy negyedmegoldás lenne, hiszen az eredeti, Trianon előtti állapotok visszaállítása lenne üdvös, tisztességes és normális: Kárpátalja visszatérése a történelmi Magyarország kebelébe. Volt ennek az elvárásnak történelmi előzménye is, mégpedig az 1938. november 2-ai első bécsi döntés, amikor Kárpátalja déli Magyarországhoz került, majd pedig a magyar hadsereg 1939. március 15-i bevonulásával Kárpátalja egésze visszatért. De ha ezen eredeti állapotok visszaállítása nem lehetséges, akkor Szijjártó Péternek és a magyar kormánynak az 1991. december elsejei népszavazás eredményének gyakorlatba ültetését kellene követelnie. Ekkor a posztszovjet Ukrajna mind a huszonhét közigazgatási egységében népszavazást tartottak a Szovjetuniótól való elszakadásról, amit a lakosság elsöprő többsége megszavazott, ugyanakkor Kárpátalja megyében még egy témában dönthettek a szavazásra jogosultak, mégpedig a terület Ukrajnán belüli autonómiájának megadásáról. A szavazáson az arra jogosult kárpátaljai lakosság több mint kilencvenkét százaléka, vagyis 700 555 polgár vett részt, és döntő többségük az autonómia kikiáltása mellett voksolt!
Ezt az autonómiát, ezt a népakaratot vágta sutba azóta minden kijevi kormányzat, ezt kell felróni a brüsszeli-washingtoni klikkek irányította kijevi hatalomnak, a Zelenszkij-rezsimnek. Ezt kellene követelje Orbán Viktor egy Donald Trumppal való baráti találkozón. Még akkor is, ha a 12 800 km² területű és több mint egymillió ember lakta Kárpátalján ma már százezer magyar sem él…
