Az Amerikai Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet.
A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az USA értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. A washingtoni orosz diplomáciai képviselet vezetője hangsúlyozta, hogy „az ilyen kijelentések túlmutatnak a józan gondolkodáson”.
„Ami visszataszító, az az Egyesült Államoknak azon kísérlete, hogy magának tulajdonítsa a jogot annak megítélésére, ki a »háborús bűnös«. Egy olyan ország, amely világszerte százezrek életét tönkretette, tönkretett országokat, humanitárius katasztrófák tízezrei és a nemzetközi terrorizmus melegágyainak kialakítása terhelik lelkiismeretét” – írta Antonov a nagykövetség sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.
Oroszország éppen egy hónappal ezelőtt, február 24-én indította meg „különleges katonai műveletét” a Donyec-medencében, miután Moszkva elismerte a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek tőle. Az orosz államfő azt állítja, hogy nem célja Ukrajna megszállása, de demilitarizálni és „nácitlanítani” szeretné a szomszédos országot. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak, de mindegyik a másik veszteségeit emeli ki, a sajátjait pedig igyekszik minimalizálni. Kijev ugyanakkor a harcok civil áldozatainak nagy számával törekszik érzékenyíteni a nemzetközi közvélemény, miközben polgári rendeltetésű intézményeket használ katonai célokra.
A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Kétarcú az USA szankciós politikája
Nem sokkal az orosz–ukrán konfliktus fegyveres eszkalációja után az Egyesült Államok komoly, Oroszországot érintő szankciós listát fogalmazott meg, amely többek között a két ország között zajló energiakereskedelmet is érintette. A részletek szerint Washington elsősorban megtiltotta az orosz kőolaj és bizonyos kőolajtermékek, valamint a cseppfolyósított földgáz és szén vásárlására vonatkozó friss szerződések megkötését. További pontként rögzítette, hogy e nyersanyagok eddigi vásárlásait szavatoló szerződéseket a feleknek 45 napon belül fel kell bontaniuk. A washingtoni adminisztráció emellett kikötötte azt is, hogy az amerikai vállalatok már nem kereshetnek az orosz energiaszektorban befektetéseket, és ez alól azok a projektek sem élveznek kivételt, amelyek bár nem Oroszországban valósulnak meg, mégis orosz kezdeményezés áll a háttérükben.
Ugyanakkor áttekintve a nyersanyagvásárlásról szóló tilalmi listát, szemmel láthatóan hiányzik belőle egy szintén Oroszországból exportált primer energiahordozó, amely nem más, mint az urán. Az, hogy a szankciós listáról e radioaktív kémiai elem nem véletlenül maradt le, hűen érzékelteti az amerikai atomenergetikai piac több szereplőjét magába tömörítő kereskedelmi szervezet, a Nemzeti Energiaintézet válasza, miszerint az USA teljes mértékben ki van szolgáltatva az Oroszországból és annak szövetségeseitől, Kazahsztánból és Üzbegisztánból származó uránnak. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy csak 2020-ban 10,3 millió kilogramm dúsított urániumot vásárolt az USA a térségből, amely az amerikai villamosenergia-előállítás mintegy húsz százalékát biztosította.
