A Kontra.hu írta meg állampolgári bejelentés alapján, hogy a Telexnek az elégetett erdélyi levélszavazatokról szóló cikkét akár már február elseje előtt is megírhatták, legalábbis az írás kódja erre utal. Szakértők szerint kizárt, hogy magától egy konkrét korábbi dátumra „ugorjon vissza” egy cikk. Vagyis Dull Szabolcs, a Telex.hu főszerkesztője hazudhatott. Az eset a néhány évvel ezelőtti bajai videóhamisítási ügyre hasonlít. A Kontra.hu összefoglalója alább olvasható.
Még nagyobb disznóság lehet a Telex álhírgyanús cikke körül, mint amit eddig gondoltunk. Ahogy arról a Kontra is beszámolt, „óvatosan megégetett” levélszavazatokat találtak az erdélyi Jedd nevű falu egyik eldugott zugában.
Az esetet nyilvánosságra hozó Telex és Átlátszó Erdély azonnal támadásba lendült: cikkeikben zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogattak, azt sugallva, hogy választási csalás történt Az elejétől kezdve gyanús volt, hogy a balliberális aktivista, Parászka Boróka pont abban az erdélyi faluban él, ahol megtalálták a hírekben szereplő szavazólapokat. Aztán kiderült, hogy ezek nem voltak lepecsételve.
Aztán végleg összedőlt a kártyavár, miután kiderült: mindössze 13 szavazólapról és 60 borítékról volt szó – nem valószínű, hogy ezen fog múlni egy egész országgyűlési választás végkimenetele – de azokat úgy fotózták, hogy a közvélemény tömeges csalásra gondolhasson. Ráadásul a sajtóban kiderítették azt is, hogy az ügyet hangosan tematizáló Telex már február 1-én megírhatta a lejárató anyagot.
A Választási Médiafigyelő Delegáció kérdéssel fordult a Telex főszerkesztőjéhez, Dull Szabolcshoz, hogy pontosan hogyan is születhetett meg a cikk hetekkel a szavazólapok nyomtatását megelőzően.
A főszerkesztő szánalmas magyarázkodása szerint technikai hiba történt a cikk szerkesztőségi rendszerükbe való átvételekor, az „visszaugrott egy véletlen dátumra”. Mert ez persze így szokott történni ezekkel a rendszerekkel…
A Kontra által megkérdezett szakértő szerint a számítógépprogramok nem cselekszenek véletlenszerűen, csak ha direkt erre vannak programozva. De az kevéssé valószínű, hogy a Telex rendszerébe valaki beleírta volna azt a kódot, amely találomra ad dátumot. Ami aztán éppen 2022. február 1-ét dobta volna ki. Szóval nem kicsit áll gyenge lábakon a történet.
Egyik olvasónk egy másik furcsaságra is felhívta a figyelmünket. Elmondása és az általa megküldött képek tanúbizonysága szerint a „Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett” című cikk kapcsán nagyon nem stimmelnek az úgy nevezett ID – azaz identifier/azonosító – sorszámok sem. Ugyanis valamennyi új cikk – még ha nem is publikálják – kap egy ilyen sorszámot, aminek az a jellegzetessége, hogy időrendben növekvő és egymástól eltérő számot kapnak az új cikkek. Azaz sorrendiséget tart a rendszer, és az ID-kből következtetni lehet arra, melyik cikk került be előbb az adatbázisba.
Az írás ID-je 38874-es számú; míg egy másik február 1-i cikké 39781-es számú, ami arra is utalhat a szakértő olvasónk szerint, hogy még korábban megszületett a megégett szavazólapok meséjéről szóló cikk, mint február elseje. Azt akár már januárban is megírhatták a „jövőbelátó” telexesek.
A történet és a provokáció módszere nem teljesen új keletű. Hiszen Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének első megválasztásakor, 2008-ban kísértetiesen hasonló események zajlottak le, még a provokáció helyszíne is ugyanaz volt. Erről számolt be a Facebook-oldalán. „A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka. Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót” – idézi fel Izsák.
Vagyis azok a szavazólapok is épp Parászka Boróka magyarellenes újságíró lakóhelyén, Jedden kerültek elő. Micsoda véletlen egybeesés! „A mostani, hasonló botránnyal kapcsolatban bátran elmondhatom: szerzői/szervezői ugyanazok, mint 14 évve
l ezelőtt, és még helyszínt sem kaptak újabbat” – írta Izsák Balázs.
*
Időközben a Mi Hazánk Mozgalom nevű parlamenten kívüli magyarországi párt elnöke, Toroczkai László elképzelhetőnek nevezte, hogy a baloldal, a román titkosszolgálat vagy akár a Fidesz is állhat az erdélyi levélszavazatok ügye mögött. Állítása szerint az ő pártjára adott szavazat is volt a kidobottak között, mégha érvénytelen is. Kevéssé valószínű, hogy az egykori Jobbikból kivált Mi Hazánk (amely nincs benne az ún. ellenzéki moslékkoalícióban) elérné ma az 5%-os parlamenti bejutási küszöböt.
A magyarországi ellenzéki összefogás megmondóemberei és a balliberális média szinte minden szegmense megszólalt az ügyben, különféle összeesküvés-elméletekkel és eseti teóriákkal előállva. Erdélyben főként a Jobbikhoz köthető Itthon.ma, a Mi Hazánk szócsöveként működő Erdély.ma, a gyanús hátterű Transtelex.ro (a botrányos körülmények között megszűnt Transindex utóda), valamint a szocialista Új Hét kapták fel és futtatták meg az ügyet, az Orbán-kormányra és a jelenlegi magyar nemzetpolitikára zúdítva össztüzet, tetézve az ezen orgánumok által jó ideje folytatott Orbán- és kormányellenes propagandát.
*
Szőke László székelyudvarhelyi újságíró erdélyi szemmel igyekezett megvilágítani az őt kérdező Kontra.hu-nak az esetet: „Ez egy rejtélyes történet. Számomra kérdéseket vet fel, hogy aki megtalálta ezeket a szavazólapokat, miért a román médiát értesítette. Olyan emberről lehetett szó, aki képben volt a magyar belpolitikával, mégis román bulvárlapokat hívtak fel először. Olyanokat, amelyek sok esetben a magyarellenességükkel is kitűntek. Ez terelésnek tűnik. A rendőrségi helyszínelésnél pedig Parászka Boróka volt az egyetlen magyar újságíró. Tényleg piszok nagy mázlija volt.” Nevezettről azt mondta, hogy kifejezetten egy aktivista alkat. Erdélyben nyíltan mozgósít, felszólít, hogy ellen kell állni, akár fizikai erőszakkal is Orbán Viktor politikájának.Az újságírást is alárendelte ennek az aktivizmusnak. Parászka elsősorban politikai aktivista, és csak másodsorban újságíró. Ugyanakkor az köztudott, hogy a román közrádió marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, azaz a román állam alkalmazottja.
Szőke hozzátette: „Gyanús az is, ahogy végigutaztatták az egész sztorit először az erdélyi, aztán a magyarországi baloldali médián. Kérdés az is, hogy a rendőrség milyen jogcímen vizsgálódott a helyszínen. Hallott már valaki olyat, hogy a román rendőrség felügyeli a magyar választások tisztaságát? Vagy a szemetelés miatt vonultak ki a helyszínre? Miért ment ki a rendőrség azért, mert valaki építkezési törmelékek között magyar szavazóíveket talált? Nonszensz…Persze a környéken és úgy általában Erdélyben mindenki tudja az igazságot, de egy határozott kijelentés biztosan perképes lenne…”
A kérdéses szavazólapok megtalálásának körülményeiről Szőke elmondta a portálnak: „Rendőrségi forrásoktól biztosan tudom, hogy összesen 13 szavazólapot és 60 üres borítékot találtak a Jedd határában. Ez a település Marosvásárhely közvetlen szomszédságában van. A 13 félig gondosan megégetett – arra azért ügyeltek, hogy minden lényeges rész látható maradjon – szavazólapot a falu egy félreeső részén helyezték el, egy olyan helyen, ahol senki nem jár. Nagyon sokat kell keresni, hogy ott bármit megtaláljon az ember. De azért is sokat kell kutakodni, hogy valaki megtalálja azt a helyet. Hogy miért volt vajon szükség a 60 borítékra? Ezen én is elgondolkodtam. Mindössze 13 vigyázva megégetett szavazólap és egy rakás boríték. Mintha valaki szándékosan ügyelt volna arra, hogy a későbbi sajtófotókon jól mutasson a ’bizonyíték’. Azt a látszatot akarták kelteni, mintha egy nagyobb mennyiségű irat halmazról lenne szó. Pedig ez egy asztaltársaságnyi ember által összeadott szavazó ív. Egy szűkebb baráti körben összegyűjthető mennyiség. Azt is érdemes tudni, hogy a szavazólapok közül nem volt mindegyik x-elve, nem mindegyik tartalmazott szavazatot.”
Mi lehetett az elkövetők szándéka? – firtatta a Szőke Lászlót megkérdező riporter, mire ezt a választ kapta: „Előre menekülés. Fidesz-győzelem esetében azt akarják bizonyítani, hogy csalás történt, hogy szabálytalan volt a jobboldal győzelme. Ez ennek az előkészítőmunkának az egyik eleme. Ezt megtervezték előre. A következő Fidesz-kormány legitimitását akarják támadni. Ez egy rosszul végrehajtott akció volt. Nem zárom ki azt sem, hogy az alapötlet egy hárombetűs szervezettől származik, amelynek munkatársai kerestek egy készséges végrehajtót. A részletekre azonban nem ügyeltek, nem dolgozták ki elég alaposan, az emberük fantáziájából pedig éppen annyira tellett, hogy talán a lakóhelye közvetlen közelében végezte el a feladatot. Persze a hanyagságban lehet egy nagy adag gátlástalanság is. Jól tudja ugyanis, hogy soha nem vonják felelősségre tettéért, megússza ezt is.”
A riporter azon felvetésére, hogy ezzel a politikai harc sűrűjébe vonszolták az erdélyi magyarokat, a székelyföldi újságíró azt mondta: „Már régen ott vagyunk, éppen a kellős közepében. A határon túli magyarokkal szembeni hergelés folyamatos a magyarországi ellenzék részéről. Ehhez pedig esetenként erdélyi segítséget is kapnak. Most a kampányban kicsit felerősödött az indulatkeltés, de lényegében folyamatosan célkeresztben vagyunk.”
