Bővíti Ukrajna fegyverigényeinek listáját: ezúttal olyan fegyvert kér az Egyesült Államoktól, amelyet a világ több mint százhúsz országában betiltottak. A kazettás bombák ugyanis válogatás nélkül ölhetnek nagy területeken, fenyegetve ezáltal a civil lakosságot. Az ukrán erők azonban abban bíznak, a fegyverrel némi előnyhöz jutnak az egyre súlyosbodó kelet-ukrajnai harcok során.
Egyre halálosabb fegyverekhez nyúlnának az ukránok, két amerikai demokrata törvényhozó, Adam Smith és Jason Crow arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy már kazettás bombákat is kérnének Washingtontól. A hírügynökség értesülései szerint Kijev sürgeti a kongresszust, gyakoroljanak nyomást a Fehér Házra, hogy a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció hozzájáruljon a fegyverek megküldéséhez, ám korántsem vehető biztosra, hogy erre sor kerül.
A kazettás bombák ugyanis olyan légibombák, melyek hordozó repülőeszközről történő leoldásuk után még a levegőben, nagy területen általában pár száz kisebb bombát szórnak szét. Földet érve azonban nem mindegyik robban fel egyből, ezért a civil lakosságra néző veszélyekre hivatkozva 2008-ban a világ több mint 120 országa elfogadta a kazettás bombák gyártásának, használatának és raktározásának betiltásáról szóló paktumot. Ehhez azonban sem az amerikaiak, sem az ukránok és az oroszok sem csatlakoztak. Egyes álláspontok szerint többek között Szíriában, Jemenben, Afganisztánban, de akár még a balkáni országokban is lehetnek fel nem robbant bombák. A Pentagon szerint korábban az USA is bevetette őket, legutóbb a 2003-as iraki háborúban.
Az ukránok listáján a több mint 240 kisebb lövedéket tartalmazó MK–20 típusú, levegőbe juttatható kazettás bomba szerepel. Kérését a már kért 155 milliméteres tüzérségi klaszterlövedékeken felül fogalmazta meg Kijev, abban bízva, hogy a betiltott lőszerekkel előnyhöz juthatnak a kelet-ukrajnai harcokban.
Kérdés azonban, hogy a Biden-adminisztráció rábólint-e az újabb kérésre. Ez idáig Ukrajna szinte minden fegyvert megkapott az Egyesült Államoktól, amit csak kért: HIMARS rakétavetők, Patriot légvédelmi rakéták, Abrams harckocsik – ezúttal azonban akadályokba ütközhet Kijev. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a bombák civilek lakta területeken csapódnak be, és ártatlanok életét oltják ki vagy okoznak számukra élethosszig tartó sérüléseket.
Egyelőre úgy tűnik, az amerikai politikusok között sincs egyetértés abban, hogy küldjenek-e Kijevnek kazettás bombákat. Tom Malinowski, a Demokrata Párt volt kongresszusi képviselője azt mondta, „aláásná az ukránok erkölcsi tekintélyét, ha tiltott fegyvert használnának, és ez Vlagyimir Putyin orosz elnök kihasználná”. A szintén demokrata Jason Crow azonban nem tartja kizártnak, hogy Washington beleegyezik a bombák megküldésébe, ám a megállapodást csak abban az esetben látja megvalósíthatónak, ha az ukránok nem kazettás fegyverként használják őket. Velük szemben a republikánusok inkább támogatják a kazettás bombák bevetését. Lindsey Graham szenátor szerint a fegyvereket kizárólag olyan területeken vetnék be az ukrán csapatok, ahol nem okoznak károkat a civileknek.
Az elmúlt időszakban több alkalommal is nagy port vert fel, hogy emberi jogi szervezetek beszámolói szerint kazettás bombákat alkalmaznak az orosz−ukrán háborúban. Az első jelentések már a harcok kirobbanása utáni első napokból származnak: a Donyecki Népköztársaságban lévő Vuhledar városában egy kórház előtt csapódhatott be egy kazettás bomba, majd néhány nappal később Harkovban. Nem tudni, melyik fél vetette be ezeket.
