Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője jeligével tartják meg a Mathias Corvinus Collegium marosvásárhelyi képzési központjának és a Magyar Összetartozás Intézetének rendezvényét Marosvásárhelyen, a Rózsák tere 20. sz. alatt 2024. szeptember 27-én, péntek 19 órától.
Az erdélyi főnemesség jóvátételi harcait feldolgozó filmsorozatunk küküllővári epizódjában isten háta mögötti helyet látogatunk meg, amely még az avatottabb Erdély-járók térképén sem szerepel. Arra a településre utazunk, ahol a magyar ésa román történelem évszázadok óta feszül egymásnak. Ez a falu és franciás eleganciájú várkastélya előretolt helyőrség évszázadok óta mindkét nép számára. De mielőtt felkeresnénk és „megostromolnánk” Küküllővárat és a térséget uraló Bethlen–Haller-kastélyt, kitérőt teszünk azokra a helyszínekre – többek között Alvincra, Gyulafehérvárra és a küküllői borvidékre –, ahol a többségi kultúra már csaknem magába olvasztotta a kisebbségit – írták meghívójukban a szervezők.
A mélyszórvány világában rendkívüli jelentőségű lehet nem csupán egy visszafoglalt – vagy éppen elvesztett kastély –, de egy felújított istenháza is, amint azt Küküllővár világszenzációt rejtő református temploma is igazolja.
Egy falu a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén. Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Amit Küküllővár vaskos bástyái őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti.
Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) ma már csupán egy falu Romániában, Fehér megyében, Küküllővár község központja. A trianoni diktátumig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. Az 1940-es második bécsi döntés után is Romániában maradt, nem került vissza Észak-Erdéllyel a Magyar Királysághoz, ahová ezer éven át tartozott. A településen 1700-an élnek, de közülük már csak háromszázan magyarok…
Hogy mi lesz Küküllővárral? És mi lesz a maroknyi küküllővári magyarsággal, amelynek nem éppen baráti környezetben kell küzdenie a megmaradásért? Vajon mit rejtenek a tiltott várkastély falai Küküllővár fölött? Major Anita és Margittai Gábor filmje ezekre a kérdésekre keresi a választ. A filmben megszólalnak: Barabási Endre küküllővári református lelkipásztor, gróf Haller Béla, a Castellum Alapítvány és a Teleki Téka Alapítvány elnöke, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára, valamint Soós Zoltán muzeológus, marosvásárhelyi polgármester. A filmvetítést az alkotóval és a film szereplőivel való beszélgetés követi az MCC marosvásárhelyi képzési központjában.
Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött. – közölték, de azt nem, hogy hol és hogyan kell regisztrálni…
