Amióta Donald Trump bejelentette Amerika kilépését a klímaegyezményből, egymás után hullanak ki a szekrényből a csontvázak, válnak nyilvánossá, lepleződnek le a nagy hazugságok, miközben egymás után lépnek ki a zöld bizniszből profitáló, kedvezményes kamatozású zöld hitelekkel üzletelő Net-Zero Banking Alliance (NZBA) bankszövetségből (klímakartellből) a hatalmas nemzetközi pénzintézetek. Lássunk néhány példát az embereket félrevezető hazugságokra:
1) A tudósok 97 %-a támogatja a hivatalos klímaelméletet és klímapolitikát
31847 amerikai tudós petícióban javasolta, hogy az USA lépjen ki a klímaegyezményből, mert a szén-dioxid nem okoz klímaváltozást, nem káros anyag, és ha több szén-dioxid, az jót tesz a növényeknek. Hasonló nyilatkozatott tett a Clintel (Klímaintelligencia) alapítvány, közel 2000 tudós, köztük két Nobel-díjas fizikus aláírásával, valamint Magyarországon a Professzorok Batthyány Köre, és még sorolhatnánk. Már csak az a kérdés, hogy ha legalább 50 ezer név szerint ismert tudós képezi a 3 % törpe kisebbséget, vajon ki lehet az a legalább másfél millió titokzatos ismeretlen tudós, akik a 97 % konszenzusos többséget alkotják.
2) Az iparosodás kezdete óta másfél fokot melegedett az éghajlat, pedig kétfokos melegedés már klímakatasztrófát okozhat
Az iparosodás kezdete az 1600-as években volt. Ez volt az elmúlt 10 ezer év leghidegebb évszázada, amikor legalább 2 fokkal volt hidegebb, mint a 10 ezer éves átlag. A bronzkorban és a római meleg korban pedig legalább 5 fokkal volt melegebb, mint most, annyira, hogy az Alpokban elolvadtak a gleccserek, ezért például Hannibál 30 harci elefánttal és hatalmas hadsereggel lombos fák és zöld mezők között kelhetett át az Alpokon. A történelemből azt is tudjuk, hogy emberiség akkor élt jólétben és gazdagságban, amikor melegebb volt, mint most, a hidegebb időszakokban viszont az emberek éheztek, fáztak, és járványok tizedelték a legyöngült lakosságot.
3) A melegedés miatt károsodik az élővilág, például a jegesmedvék talpa alatt olvad a jég
A jegesmedvék szárazföldön élnek és nem jégmezőkön. Tavaszi olvadáskor a kitűnően úszó jegesmedvék úszó jégtáblákról vadásznak a vízben úszó fókákra. Mivel a jegesmedve-állomány túlszaporodása miatt a fókaállomány aggasztóan fogy, Kanadában a vadásztársaságok rendszeresen rendeznek jegesmedve-vadászatokat.
4) Az érintetlen dél-amerikai őserdők (esőerdők) képezik a Föld „tüdejét”, kivonva a levegőből a szén-dioxidot
A hasonlat sántít, mivel egy „tüdő” oxigént fogyaszt, és szén-dioxidot bocsát ki. Az ilyen erdők dekarbonizációs teljesítménye csekély. A kiöregedő fák kidőlnek, talajszinten elkorhadnak, és a bennük felhalmozódott szén nagy része szén-dioxid és metán formájában visszajut a levegőbe. Ha a fákat nem hagynák elkorhadni, hanem az anyagukból építőanyagot, papírt, cellulózt, és egyéb termékeket készítenének, a bennük felhalmozódott szén tartósan lekötődhetne.
5) Ha védjük az éghajlatot, a környezetet is védjük, és viszont
A környezet védelme és a „klímavédelem” nem azonos, a kettőnek nincs köze egymáshoz. Akik ezt jóhiszeműen elhiszik, úgy próbálnak tenni valamit a klímakatasztrófa elkerülésére, hogy fákat ültetnek, összeszedik a szemetet az erdőben, összegyűjtik a műanyag kupakokat, nem használnak műanyag csomagolást, nem járnak autóval, vegán ételeket esznek stb. Mindez nagyon hasznos a környezetvédelem szempontjából, azonban az éghajlat szüntelen változását, átalakulását ezzel megállítani nem lehet, mivel a változások mögött hatalmas természeti erők állnak, amelyek nem mérhetők össze az emberiség lehetőségeivel.
6) A klímabarát szél- és napenergia a legolcsóbb és legtisztább energia
Éppen hogy a legdrágább, sokba kerül az adófizetőknek, és hatalmas az ökológiai lábnyomuk. Óriási az ilyen erőművek területigénye, és a beruházás anyagigénye. A kapacitásuk mindössze 15-20 %-ával termelnek, kiszámíthatatlan ingadozással, és 15-20 év alatt tönkremennek, hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus és egyéb hulladékot hagyva hátra.Irreálisan magas állami támogatás nélkül a zöld energia versenyképtelen. Amerikában például 2010 és 2019 között egy megawattóra áram termelés állami támogatása a következő volt: naperőmű 82,46 USD, szélerőmű 18,86 USD, atomerőmű 1,93 USD, vízerőmű 53 cent, gázerőmű 39 cent. Legnagyobb hátrányuk a kiszámíthatatlanul ingadozó teljesítményük. A villamoshálózat hasonló a vízvezeték-hálózathoz. Minden másodpercben annyi áramot kell betáplálni, amennyit kiveszünk. Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavinaszerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bankkártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb-utóbb már víz sem jön a csapokból. Tartós áramszünet esetén a haditechnika sem működik, és az ország katonai értelemben védtelenül maradhat.
7) A szén-dioxid szennyezi a levegőt
A szén-dioxid ugyanolyan természetes komponense a levegőnek, mint az oxigén. A földi élet legfontosabb hajtóereje az oxigén és a szén-dioxid biológiai körforgása, amelynek során a növények szén-dioxidot fogyasztanak, és oxigént termelnek, míg az ember és az állatok oxigént fogyasztanak, és szén-dioxidot termelnek.Az emberek és állatok tápláléka – közvetlenül vagy közvetve – növényi fotoszintézisből származik, amelyhez a növénynek szén-dioxidra van szüksége. Ha sikerülne a levegő szén-dioxid-tartalmát jelentősen csökkenteni, a hegyekben az erdőhatár alacsonyabbra tolódna, lecsökkenne a megművelhető földterület, leromlanának a mezőgazdasági terméshozamok, és több millió ember halhatna éhen.
8) Ha melegszik az éghajlat, egyre többen halnak meg a nagy meleg miatt
Amikor az éghajlat melegszik, nem mindenütt egyformán melegszik. Az igazán meleg éghajlati övekben az átlaghőmérséklet általában alig változik, míg a sarkok felé közeledve a melegedés egyre erősebb. Előfordulhat, hogy Jakutföldön a télen a megszokott mínusz 50 fok helyett csak mínusz 20 fok hideg lesz, ami ott 30 fokos melegedést jelent. Ilyen átlagokból jöhet ki egy 2-3 fokos globális melegedés. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy a Földön legalább 50-szer többen halnak meg kihűlés miatt, mint a meleg miatt.
Sorolhatnánk a példákat a klímahazugságokra, de talán ez is elegendő annak bemutatására, hogy az emberek szándékos félrevezetéséről van szó.
Dr. tech. Héjjas István / Magyar Demokrata
