Reformokat és a korrupcióellenes intézkedések megerősítését várná el az Európai Bizottság a háborúban álló Ukrajnától az állam működéséhez nyújtandó támogatásokért cserébe. A tapasztalatok azonban nem túl kedvezők, amelyre az Európai Számvevőszék jelentése is felhívta a figyelmet.
A dokumentumban szerepel, hogy az erős politikai és gazdasági elit egyes piramisszerűen felépített, a közintézményekben és a gazdaságban szilárd pozíciókat elfoglaló csoportjai lényegében foglyul ejtik az államot.
Hatalmas összegekkel támogatja a megtámadott, háborúban álló Ukrajnát a Nyugat. Több tíz milliárd euróról van szó. Az unió keleti partnerországát egyébként évek óta segíti az európai közösség, hogy ezzel is elősegítse az integrációt. Az Európai Bizottság 2014 óta megközelítőleg 5,6 milliárd eurót különített el makroszintű pénzügyi támogatási programokra és 2,2 milliárd eurót segélyprogramokra. A bizottság emellett az Európai Beruházási Bank által nyújtott 4,4 milliárd euró összegű hitelre is garanciát vállalt, sőt az unió a legnagyobb adományozó Ukrajnában. A támogatásokért cserébe azonban a többi között a különböző reformok végrehajtása mellett elvárás a korrupció visszaszorítása is. Az Európai Bizottság a jövő évre tervezett 18 milliárd eurós csomag fejében is ezt várná el. Azaz támogatás feltétele az, hogy Ukrajnának reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, és a korrupcióellenes küzdelem megerősítéséhez. Az eddigi tapasztalatok azonban nem túl kedvezők.
Ukrajnai korrupció több szinten
Ukrajnában a korrupció hosszú múltra tekint vissza, ez igaz a hétköznapi és a magas szinten elkövetett esetekre is. A polgárok gyakran azzal indokolják az ilyen cselekedeteket, hogy a magas rangú tisztviselők és oligarchák sokkal nagyobb léptékű egyéni korrupcióban vesznek részt.
Szakértők becslése szerint Ukrajnában évente hatalmas – több tíz milliárd dolláros – összegek vesznek el a korrupció következtében – olvasható az Európai Számvevőszék 2021-es jelentésében.
Az erős politikai és gazdasági elit egyes piramisszerűen felépített, a közintézményekben és a gazdaságban szilárd pozíciókat elfoglaló csoportjai foglyul ejtik az államot – mutat rá a dokumentum az ukrajnai korrupció sajátos jellemzőjére.
Széles körű az oligarchák befolyása
Az Európai Számvevőszék emlékeztetett arra, hogy Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ukrán kormány egyaránt elismerte, miszerint az egyéni érdekeltségek miatt nagy a strukturális reformokkal szembeni ellenállás. A szervezet felhívta arra a figyelmet, hogy a gyenge jogállamiságból és az oligarchák széles körű befolyásából eredő, magas szinten elkövetett korrupció ellentétes az uniós értékekkel, és Ukrajna fejlődésének egyik fő akadálya. Ez gátolja az országon belüli versenyt és növekedést, árt a demokratikus folyamatoknak, és ágyat vet a kiterjedt hétköznapi korrupciónak.
Az oknyomozó újságírók rendszeresen jelentettek meg cikkeket – az Európai Unióban is – az oligarchák illegális pénzmozgásairól, többek közt arról, hogy külföldön mossák tisztára a pénzüket.
Egy jelentés becslései szerint az offshore cégeken keresztüli adókikerülés költsége évente legalább egymilliárd euró.
Illegális fegyverpiac: a háború sem állította meg a korrupciót
Az orosz–ukrán háború kitörése után is lehetett hallani korrupciós esetekről. Idén augusztusban az amerikai CBS News arról írt, hogy az Ukrajnának adott nyugati katonai segélyek 60-70 százaléka valójában soha nem érkezik meg a frontra. Ennek elsődleges oka a korrupció. Vagyim Melnik, az ukrán Gazdaságbiztonsági Hivatal vezetője július elején beismerte, hogy elég nagy a probléma a korrupcióval, mert a Nyugatról érkező humanitárius segélyek és fegyverek egy részét az ukrán katonák és önkéntesek egyszerűen eladják – ismertette akkor a fejleményeket az Origo.hu.
A cikkben bemutatott elemzés arra is kitért, hogy az Egyesült Államok korábban külön személyeket jelölt ki és küldött az országba a fegyverszállítmányok felügyelésére, ami annak az egyértelmű jele, hogy a nyugati nagyhatalmakat is aggasztotta a sokat emlegetett ukrán korrupció.
Zelenszkij: „Megbombáztuk Lengyelországot”
A szélsőnacionalista kijevi Zelenszkij-rezsim legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a szovjet érából örökölt légvédelmi rakétákkal kezdett el összevissza lövöldözni, ezek közül egy a hét elején Lengyelország területére hullott, ahol megölt két ártatlan civilt. Először Ukrajna és nyugati csatlósai megpróbálták az Orosz Föderációra kenni a „NATO-tagország elleni támadást”, de hamar kiderült: ukrán földről ukrán katonák lőtték ki a rakétát. Állításuk szerint légvédelmi céllal, az oroszok szerint viszont provokálni akarták Lengyelországot és a NATO-t. A kijevi szappanoperahős, Zelenszkij ugyan nem mondta ki az alcímben idézett mondatot, de végül kénytelen volt elismerni: Ukrajnából „tévedt” lengyel földre az ominózus rakéta. Ám mind ő, mind pedig a NATO főtitkára azzal mentegették a kínosan tragikus esetet, hogy mindez Oroszország számlájára írható, mivel ha Moszkva nem próbálta volna megállítani a NATO és az amerikaiak terjeszkedését keleti irányba, akkor most nem lenne háború Kelet-Európában…
