Román nacionalista szervezetek Mihai Eminescunak (szül. Eminovici, 1850–188), a románok „nemzeti költőjének” állítanának szobrot a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön, Antal Árpád polgármester azonban bejelentette: csak akkor ül tárgyalóasztalhoz a szoborállítást kezdeményező szervezetekkel, ha visszavonják a város érdekeit sértő pereiket.
Az RMDSZ-es polgármester ma sajtótájékoztatón számolt be a szoborállítási kezdeményezésről és a román szervezeteknek küldött válaszáról. Mihai Eminescu sepsiszentgyörgyi szobrának a felállítását a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) nevű ultranacionalista szervezet kezdeményezte, és kéréséhez a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Calea Neamului (Nemzet Útja) Egyesület is csatlakozott.
Antal Árpád a sajtótájékoztatón kifejtette: nem tárgyal azokkal, akik a város érdekei és a magyar közösség ellen ügyködnek. Minden egyeztetés előfeltétele, hogy a román „civil fórum” vonja vissza az általa elindított pereket. A polgármester példaként hozta fel a városi sporttelep esetét. Az önkormányzat hosszas utánjárással érte el, hogy a korábban állami tulajdonban lévő, elhanyagolt sporttelepet kormányhatározattal helyezzék át a város tulajdonába. Miután ez megtörtént, az önkormányzat fel is újíttatta a létesítményt. A FCRCHM azonban bíróságon támadta meg a kormányhatározatot. Ugyanezt tette a városzászlót elfogadó kormányhatározattal is. Mindkét per folyamatban van.
„Miután ezeket a pereket visszavonták, jöhetnek, tárgyalhatunk az Eminescu-szoborról és másról is” – idézte a polgármestert a Székelyhon.ro. Antal Árpád arra is emlékeztetett, hogy korábban éppen a románok civil fóruma akadályozta meg, hogy a jelenlegi 1918. december 1. sugárút egy-egy szakaszát Mihai Eminescuról, illetve Petőfi Sándorról nevezzék el.
A szélsőséges román szervezet arra hivatkozva kérte az Eminescu-szobor felállítását, hogy az önkormányzat a Hármas Alapítvánnyal partnerségben Petőfi Sándor-szobrot állít a városban. Az egészalakos Petőfi-szobor megalkotására kiírt pályázatra hat pályamunka érkezett, a szakmai zsűri november 30-ig fog választani a szobortervek közül, a szoboravatót 2023. július 29-re tervezik.
A FCRCHM az egyenlő bánásmódra és méltányosságra hivatkozva kérte, hogy tüköreljárásban a város egy Eminescu-szobornak is biztosítson méltó helyet. Egyben vállalta, hogy a szoborállítás költségeihez olyan arányban járul hozzá, mint a Hármas Alapítvány a Petőfi-szoborhoz, és azt is, hogy a pályáztatást maga bonyolítja le. A fórum képviselői szerint a két szobor egyidejű leleplezése az etnikumok közötti harmónia üzenetét közvetítené.
Ennek nyilvánvalóan ellentmond az a tény, hogy már létezik a többségében ma is magyarok által lakott város, az egykori Háromszék vármegye székhelyének központjában egy olyan szoborcsoport, ami a Trianon után román országgyarapodást és Erdély bekebelezését szimbolizálja, s amit a nacionákommunista Ceaușescu-diktatúra teljében, 1982-ben állítottak oda a magyarság nyilvánvaló megalázásaként. A román történelem egyik legellentmondásosabb figurájának, Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi vajdának az emlékműve a székelyeket arra emlékezteti, hogy a császári zsoldba szegődött vezér több szász és székely települést felégetett, tönkretett portyái során a 17. század elején, de Sepsiszentgyörgyön sohasem járt. Ugyanez mondható el a moldvai származású Eminescuról, aki költőként jelentőset alkotott, ám nacionalizmusáról, idegengyűlöletéről, antiszemitizmusáról is nevezetes volt, s ez egyaránt megmutatkozik verseiben, illetve a jászvásári és bukaresti lapokban közölt cikkeiben.
*
Csak közvetve kapcsolódik ide a hír, hogy a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy döntött, nem vonható felelősségre Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 2022. július 23-án, az erdélyi Tusnádfürdőn mondott beszéde miatt, mivel a magyar kormány tagjai Románia területén diplomáciai mentességet élveznek, ezért semmiféle vizsgálat alá nem vonhatók.
