Bár a 2000-ben történt tiszai cianidszennyezés után tíz évvel az Európai Parlament több mint 90 százalékos többséggel elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében be kell tiltani a kontinensen a cianidos bányászati technológiát, az Európai Bizottság nem tett eleget a felszólításnak, így még mindig használható a módszer, amely a legolcsóbb, de egyben a leginkább környezetpusztító – hangsúlyozta Áder János volt magyar köztársasági elnök ma.
A cianidos vegyületet ahhoz használják, hogy kinyerjék az aranyat a kőzetből. A zagy, amelyben benne marad a vegyület jelentős része, ülepítőkbe kerül. A volt államfő felidézte, hogy éppen 23 éve, 2000. január 30-án este a nagybányai Aurul bányavállalat zagytározójából 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja a Szamosban a megengedett 320-szorosa volt, míg a Tiszában 180-szorosan haladta meg ezt a határértéket. A romániai aranybányánál gátszakadás történt, noha a tározót mindössze egy évvel korábban adták át, tehát súlyos tervezési, engedélyezési és működtetési hibáknak is állniuk kellett a háttérben a rendkívüli időjáráson túl.
Áder úgy értékelte, hogy a magyar vízügyi szakemberek bravúrt hajtottak végre a tiszai környezetpusztítás kezelésekor. Így a Tisza-tó 93 százalékába nem jutott be a szennyezés, 13 holtágat teljesen megmentettek, megóvták a felszín alatti vízbázist, és senki sem halt bele a környezetpusztításba. Ugyanakkor halak, madarak, emlősök pusztultak el nagy számban, továbbá a turizmus is nagyon megsínylette a történteket.
Magyarország perelte a szennyező román–ausztrál vállalatot, mintegy 30 milliárd forintra becsülve a kárát – idézte fel Áder János. Bár a pert az állam megnyerte, egy fityinget sem kapott, mert a cég közben csődbe menekült, Románia pedig nem állt helyt. Így „a szennyező fizet” uniós elvéből egyetlen fillér kártérítés sem következett Magyarországnak. A volt államfő úgy vélekedett: időszerű lenne egyértelműbbé tenni a jogszabályokat, mert ilyen esetben a szennyezést kibocsátó államnak kötelezően helyt kellene állnia. Románia úgy adott engedélyt a bányára és annak tározójára, hogy nem ellenőrizte megfelelően annak működését. A román állam felelőssége egyértelmű.
2010. május 5-én az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el azt a határozatot, amely Tőkés László és Áder János akkori néppárti EP-képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta. A határozatban az EP arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot, ez azonban mind a mai napig nem történt meg.
Áder János arról is beszélt, hogy sok szemét érkezik Magyarországra a Tiszán Romániából és Ukrajnából. Hivatali ideje alatt átadott egy gépsort, amely három éve tisztítja a folyót: már több mint 8 ezer köbméter hulladékot távolított el. Ebben az esetben azonban szintén sérül a szennyező fizet elve, hiszen Magyarország viseli a költségeket a szomszéd államok helyett.
Áder a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként arról is beszélt, hogy mától két héten keresztül a BME és a MATE hallgatói közül 20+10 hallgató pályázhat havi 100 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet 5 hónapig kapnak a diákok. A pályázatokat azoktól várják, akik a hidrológia, a víztudomány, a vízépítés, a vízgazdálkodás, az energetika és a mesterséges intelligencia területén folytatnak tanulmányokat.
