Idén februárban 1 289 965 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1827-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban, írja az Agerpres. Az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.
A központi közigazgatásban foglalkoztatott 825 045 személy közül 608 320-an kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (285-tel többen, mint 2024 januárjában).
A legtöbb betöltött álláshelyet az oktatási minisztériumnál jegyezték, 302 656-ot (nem tudni, hogy közülük hányan tanítanak ténylegesen), aztán a belügyminisztérium (123 275 rendőr, csendőr, tűzoltó, határőr, levéltáros stb.), a védelmi minisztérium (74 097), a pénzügyminisztérium (24 796) és az egészségügyi minisztérium (18 186) következett a sorban.
A teljes egészében a társadalombiztosítási költségvetésből finanszírozott intézményekben 9240 betöltött álláshely volt az idei második hónapban, az állami költségvetésből és a munkanélküli-ellátás költségvetéséből finanszírozott intézményekben 44 403, a kizárólag saját forrásokra támaszkodó állami intézményekben pedig 163 082.
A helyi (fővárosi, megyei, önkormányzati) közigazgatási intézményekben 464 920-an dolgoztak februárban (297-tel többen, mint az előző hónapban), közülük 285 278-an a kizárólag a helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 179 642-en pedig részben vagy teljesen a saját bevételekre támaszkodó intézményeknél.
A román államháztartás egyik krónikus problémája, hogy túlzott az állami szektorban foglalkoztatottak köre: a hazai munkaerő több mint 25%-át foglalkoztatja az államháztartás, ami több százalékponttal haladja meg a fejlett és a hozzájuk felzárkózni igyekvő államok átlagát. Az állami alkalmazottak magas száma jelentősen növeli az állami kiadásokat, miközben a hatékonyság és termelékenység alapján nem indokolt, hogy magasabb az állami szektorban alkalmazottak átlagos jövedelme, mint a magánszektorban. A túl sok közalkalmazott csökkenti az ország „versenyképességét”.