Még mindig élen járnak a csonkaországi magyarok a tévénézésre fordított idő európai rangsorában – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében. Mint írták, a televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység Magyarországon annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége.
Az NMHH szerint a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg a magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülnek a televízió képernyője előtt egy átlagos napon. A hatóság úgy véli, a Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondható, hogy Magyarországon az emberek még mindig sokat ülnek a „doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma. A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztek, Magyarországot mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg. Világviszonylatban nyolcadikok a magyarok a tévézésre pazarolt időt tekintve, a közép-amerikai Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc) a csúcstartó, a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) lakói az élenjárók.
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is, mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjátéksorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Magyarországon is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok.