Préda Barna helytörténeti kutatómunkájának egyik színfoltját a régi fotók felkutatása képezi. Az április 18-án, csütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön bemutatandó Az üvegfúvók unokái – Zalánpataki ősök albuma című kötetében közel 300 fotó és 78 újsácikk segítségével eleveníti meg Zalánpatak történetét.
A szerző megfogalmazásában „az olvasó nem egy monográfiát, nem egy történelemkönyvet tart a kezében, hanem egy olyan breviáriumot, amelyben egy apró elszékelyesedett település egyszerű embereinek egykori mindennapjaiba nyer betekintést. A falutörténet mellett találkozhatunk a zalánpataki ember örömével, vágyaival, keserveivel, panaszaival.”
A székelyföldi Zalánpatak (románul Valea Zălanului, korábban Glaserei, németül Zalaner Glashütte) ma már Romániában, Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a 12-es országos főúttól 12 km-re nyugatra, a Baróti-hegység belsejében, az Iván- és Tekse-pataka mellett. Az 1680-as években a korábban Egyedmezejének nevezett helyen gr. Kálnoky Sámuel egy üveghutát épített Zalán falu erdőbirtokán, melyet zaláni üvegcsűrnek is neveztek. Római katolikus temploma 1863-ban épült a Kisboldogasszony tiszteletére. Határában számos ásványvízforrás buzog fel. 1910-ben még 344 lakosa volt., de ma már csak kb. száz, túlnyomórészt magyar ember lakja. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott, 1968 óta pedig a romániai Kovászna megyéhez.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a bemutatandó kötet szerzőjével, Préda Barnával Kisgyörgy Zoltán geológus, nyugalmazott magyartanár beszélget. Házigazda: Tóth-Bartos András történész.
