Egyházi és világi elöljárók jelenlétében szombaton szentelik újra a felújított temesvári Szent György-székesegyházat, a római katolikus egyház legjelentősebb bánsági templomát – jelentették be egy tegnapi sajtótájékoztatón az egyház képviselői.
Pál József Csaba temesvári megyés püspök leszögezte: az értékes műemléknek nemcsak a római katolikus egyház a haszonélvezője, hanem a temesváriak és a művészetszerető emberek találkozóhelye, felekezettől függetlenül. Emlékeztetett: a Temesvár jelképének számító dómot 2019 februárjában zárták be, miután európai uniós finanszírozást nyertek a felújítására, de a koronavírus-járvány miatt elhúzódtak a munkálatok.
Sorin Maxim, a nyugati regionális fejlesztési ügynökség igazgatója felidézte: másodjára dolgoztak együtt a temesvári püspökséggel, miután a máriaradnai kegytemplomot és ferences kolostort is uniós támogatással újították fel.
A temesvári beruházásnak két pillére volt: az épület tetőzetének, külső homlokzatának, belső tereinek a felújítása és a berendezés restaurálása. Az utóbbi munkát irányító Ioan Darida restaurátor szerint a konzerválás mellett a festett üvegablakok, szobrok, kegytárgyak esztétikai kinézetére is figyelni kellett, mivel az épület a barokk stílus bánsági műremeke. A legfőbb szempont az volt, hogy visszakapja eredeti kinézetét.
A székesegyházat pontifikális szentmisén szentelik meg szombaton, a szertartás főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa lesz. Az ünnepségen számos érsek, püspök és küldött vesz részt Románia római katolikus és görögkatolikus egyházmegyéiből és külföldről, valamint ahogy az már megszokott, politikusok tucatjai is ott fognak sürögni-forogni, ájtatos képpel. A négy évig tartó felújítási munkálatok összértéke áfa nélkül 16 és fél millió lej (1,25 milliárd forint) volt, ebből 342 ezer lej volt az önrész, a többi pedig az uniós támogatás.
Ami a történetét illeti: a csanádi egyházmegye Szent István király általi megalapítását követően Szent Gellért püspök, az egyházmegye első főpásztora Szent György tiszteletére felszentelte az első székesegyházat is a 11, században, és ez a titulus a mai napig fennmaradt. A püspöki székesegyház kezdetben a középkori Szent György-templom volt. Miután 1732-ben, Adalbert von Falkenstein püspök idejében a püspöki székhelyet Szegedről Temesvárra helyezték, ez a város lett a csanádi egyházmegye központja (egyes források szerint csak 1738-ban), és megkezdődött az új székesegyház felépítése, A ma is álló dómot Joseph Emanuel Fischer von Erlach udvari főépítész tervezte. Alapkövét a püspök tette le 1736. augusztus 6-án. Az 1737–1739-es török háború idejére az építkezés félbeszakadt. Az első nagymisét 1754. szeptember 8-án mutatta be Engl Antal püspök a félkész katedrálisban. A tornyok 1761-ben készültek el, a belső berendezés pedig csak 1770 után; az építkezést 1773-ban fejezték be. Az utolsó török háború idején, 1788–1790 között fegyverraktárnak használták. Végül csak 1803. április 24-én konszekrálta a székesegyházat ünnepélyes keretek között Kőszeghy László csanádi püspök.
