Az ukrajnai lakosság életét megkeseríti, hogy az ország vezetése részben a háborús helyzet logikus következményeként, részben viszont teljesen indokolatlanul korlátozza a szabadságjogokat. A Zelenszkij-rezsim egy hamisítatlan nacionalista diktatúrának a szinonimája lett mára.
Bár a Magyarország által is élesen kritizált nyelvtörvény már 2019-ben hatályba lépett, csak idén október 27-én büntettek miatta először. A „szerencsés” a Nemzeti Repülési Egyetem oktatója, aki előadását nem az egyetlen államnyelven, azaz nem ukránul tartotta meg.
Ennél azonban jóval nagyobb nyilvánosságot kapott Ihor Tyerehov harkivi (oroszul harkovi) polgármester esete, akire 3400 hrivnyás (430 lejes, 36 ezer forintos) büntetést szabott ki Tarasz Kremeny nyelvvédelmi megbízott, amiért az egységes állami háborús hírműsorban oroszul beszélt. Emellett megrótták azért is, mert a közösségi médiában nem ukránul vezette oldalait. Tyerehov az esetre november 25-én úgy reagált, hivatalos kommunikációjában átáll az ukránra, de „ami a harkoviakkal való kommunikációmat illeti, velük oroszul fogok kommunikálni, amely nyelvet ma a harkoviak 80 százaléka beszéli. Akkurátusnak és óvatosnak kell lenni a nyelvi kérdésben”.
Ezt a mondatot is az ukrán és az orosz nyelv sajátos keverékén, „szurzsikul” mondta el, ami rávilágít az ukrán nyelvtörvény legfontosabb problémájára: ukránok milliói egyszerűen nem tudnak rendesen ukránul, ezen pedig semmiféle törvény nem tud változtatni. Helyette akkor, amikor ukránul kell beszélniük, országrész szerint változóan mindenféle kevert nyelveken beszélnek – Kelet- és Dél-Ukrajnában az orosszal keverik az ukránt, de Kárpátalján is nagyon sok magyar vagy ruszin elem becsúszik egy ukránnak hitt beszélgetésbe.
Emellett a parlament júniusban – egyedi, „ukránellenes propagandát” államilag igazoltan nem tartalmazó kivételektől eltekintve – betiltotta az orosz művészek fellépését Ukrajnában, az Oroszországban és Belaruszban kiadott könyvek importját és eladását, illetve orosz állampolgársággal most vagy korábban rendelkező szerzők könyveinek kiadását Ukrajnában. Emellett indítványozták negyven orosz vagy szovjet író és költő kihúzását is a tantervekből, és betiltottak tizenegy oroszpártinak mondott ellenzéki pártot, valamint az orosz katonai szimbólumokat.
De nemcsak kultúrájuk orosz elemeit nem élhetik meg a helyiek korlátlanul, hanem a katonai csapások veszélyére hivatkozva az ukrán nemzeti ünnepeken sem szabad gyülekezni. Így az országot, ahol a háború ideje alatt tartózkodni köteles minden 18 és 60 év közötti ukrán férfi, áruhiányossá, energiahiányossá tette a háború – saját kormánya pedig aktívan dolgozik azon, hogy kulturálisan is szürkébb, egyszínűbb hely legyen.
Közben a Luhanszki Néphadsereg egyik tisztje arról számolt be, hogy a Donbaszban harcoló ukrán csapatok esetében a parancsmegtagadás miatt kivégzés jár. Andrej Marocsko szerint már korábban is történtek hasonló esetek, azonban az elmúlt időszakban a luhanszki hírszerzés értesülései szerint újabb kivégzések lehettek. „Hírszerzőink több olyan esetet is dokumentáltak, amikor a katonai rendészet katonákat végzett ki parancsmegtagadás miatt, például Artyemovszk környékén” – számolt be róla Marocsko.
Korábban december 1-én egy fogságba esett ukrán katona számolt be arról, hogy Kijev az orosz hadifogság alatt elkövetett kínzások történetével próbálják meg elrettenteni az ukrán katonákat attól, hogy megadják magukat. Ezen történetek miatt volt már olyan eset, hogy egy ukrán katona azt kérte az oroszoktól, hogy a helyszínen lőjék le.
