Európa-szerte vegyes képet mutat az idei méztermelés. A legtöbb országból kétségbeejtő statisztikák érkeztek. A természeti katasztrófák és a klímaváltozás mindenütt megnehezítette a méhészek dolgát.
A megélhetésükért küzdő ágazati szereplőket a kétes eredetű mézek elterjedése is sújtja. A nemzeti méhészeti egyesületek képviselői Németországban találkoztak, hogy megvitassák az ágazat jövőjét.
Az EPBA, az Európai Méhészek Egyesülete múlt héten Friedrichshafenben ülésezett, hogy értékeljék az idei év kihívásait, melyek az ágazatot sújtották.
A DBIB (Német Professzionális Méhészek Egyesülete) által szervezett kiállítás és konferenciával egy időben megtartott ülésen a koronavírus-járvány ellenére 8 nemzet méhészeti egyesületének (Ausztria, Németország, Magyarország, Lengyelország, Svédország, Dánia, Franciaország, Észtország) képviselői találkoztak. Szlovákia és Görögország pedig jelentést küldött az országukban kialakult helyzetről – közölte a magyarmezogazdasag.hu.
A 26. CoP (az ENSZ 2021-es Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája) alkalmával a klímaváltozás által súlyosan érintett területekről érkező méhészek keserves évről számoltak be.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kifejtette, hogy „ha így folytatjuk, sok méhész fogja feladni ezt a hivatást Európa-szerte, ami az egész ágazatra hatással lesz: a munkahelyekre, a méztermelésre, a beporzási szolgáltatásokra és így tovább. Ráadásul továbbra is hiány van az európai mézből, mivel csak 60%-ban vagyunk önellátók. Annak érdekében, hogy ez változzon, valamit tenni kell. Nagyon elkeserítő, hogy a piac még mindig tele van olyan mézzel, ami nem is igazi méz.”
Az EPBA soha nem fogja abbahagyni a csalások elleni küzdelmet, legyen szó akár mézről, akár méhviaszról!
Az eredeti teljes cikket itt olvashatja el.
