Sürgős felújításra szorul Batthyány Ignác római katolikus püspök 18. század végén létesített gyulafehérvári csillagvizsgálója – közölte Adrian Cioroianut, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója.
Az Agerpress hírügynökség szerint Cioroianu szerdán a Batthyány Ignác csillagászati munkásságát bemutató gyulafehérvári kiállítás megnyitóján vett részt, és megnézte a püspök által létesített Batthyáneum könyvtár legfelsőbb szintjén berendezett, leromlott állapotban levő csillagvizsgálót. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik a kommunista rezsim általi elbitorlása óta.
Cioroianu úgy vélte: a csillagda az épület leginkább veszélyeztetett része. Azt is megemlítette, hogy folytonosságra lenne szükség a nemzeti bibliotéka élén ahhoz, hogy a felújítás megtörténhessen, de például az elmúlt hét évben ő az intézmény nyolcadik ideiglenes igazgatója.
A Batthyáneum csillagvizsgálója a kolozsvári és a nagyszebeni után a harmadik ilyen létesítmény volt Erdélyben. Batthyány Ignác püspök Londonból és Bécsből szerezte be a berendezését, az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend templomában és kolostorában rendezte be a könyvtárat, a csillagvizsgálót és az egyházi nyomdát. Az obszervatórium 1794-ben létesült, első évkönyvét 1798-ban adta ki. A torony, amelyben berendezték, a legfontosabb távcsővel együtt 1849-ben elpusztult.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A csillagvizsgálót is magában foglaló könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól 1950-ben. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a NATO-ba és EU-ba történő felvételét kérő, a nyugatnak hajbókoló román állam 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte, de az állam intézményei nem hajtották végre a restitúciót. A késlekedés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot.
A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében hozott elutasító döntést az egyház visszaszolgáltatási kérelméről. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elsőfokú elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon. Ám Románia Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéke ez év május 26-án jogerős ítéletben utasította el a visszaszolgáltatást. A római katolikus érsekség azonnal jelezte: a gyalázatos ítélet ellen ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán keres majd jogorvoslatot. Sajnos a Batthyáneumot már visszaszerezni aligha fogja tudni, legföljebb kárpótlás fizetésére ítélhetik a román államot, aminek behajtása is hosszú éveket vehet igénybe…