A román négypárti koalíciós kormány – amelynek egyik tagja az RMDSZ nevű „magyar párt” – már nem tudja, hogy mit találjon ki az Európai Unióban „megengedhetetlen” költségvetési deficit csökkentésére.
Most bedobták, hogy a honvédelmi és a belügyi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről dolgoz ki törvénytervezetet a két érintett minisztérium. Ezt a védelmi tárca birtokosa, az oltyán Radu-Dinel Miruță jelentette be hétfőn az egyik hírtelevízióban.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) miniszterelnök-helyettese szerint erről Ilie Bolojan nemzeti liberális miniszterelnök és a többi négy miniszterelnök-helyettes (összesen öten vannak) részvételével tartott hétfői tanácskozáson született megállapodás. A kabinet ugyanis azt tervezi, hogy jövő héten újabb deficitcsökkentő intézkedéscsomagot léptet életbe – a parlamenti vitát kiiktató – kormányzati felelősségvállalással, amely egyebek mellett a központi közigazgatásban dolgozók béralapjának 10 százalékos csökkentését irányozza elő. Ami az apparátus ellenállásán vélhetően meg fog bukni.
„A védelmi tárca és a belügy speciális helyzetben van. Hatszáz kilométernyi közös határunk van egy háborúban álló országgal (Ukrajna): nem tehetjük meg, hogy karcsúsítjuk a hadsereget. A védelmi, illetve a belügyminisztériumnál ma megkezdődik és jövő hétig befejeződik egy olyan törvénytervezet kidolgozása, amely növeli a nyugdíjkorhatárt. Ez a kormánykoalíció által elfogadott kompromisszum: nem csökkentjük a béreket, nem lesz létszámleépítés, de a nyugdíjkorhatár növelésével járulunk hozzá a közös (deficitcsökkentő) erőfeszítésekhez” –magyarázta a védelmi miniszter a rendőrökre és katonákra utalva.
Hozzátette: a hatásvizsgálatok alapján dől majd el, hogy 60 vagy 55 évre emelik-e a katonák és rendőrök esetében a nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg alig 48 év. Azt nem mondta, de óriási ellenállás és berzenkedés várható a fegyveresek és a két tárca civil alkalmazottai, egészében pedig a mélyállam részéről.
Miruță szerint a bukaresti kormány jövő heti ülésén akarja elfogadni a központi béralap tíz percentes csökkentéséről, illetve az állami fizetés és nyugdíj halmozásának beszüntetéséről szóló törvénycsomagot, amelynek hatályba léptetése érdekében még januárban rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze, és csak azt követően véglegesítik a 2026-os esztendő állami költségvetésének tervezetét.
Románia a GDP 9,3 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal zárta a 2024-es évet, 2025-re pedig 8,4 százalékos hiánycélban állapodott meg az Európai Bizottsággal, de nem tudni, hogy ezt sikerült-e teljesíteni. Minden jel arra mutat, hogy nem. Idén pedig 6,5 százalékos deficitre számítanak az elemzők, de csak az optimistábbja…
Ilie Bolojan miniszterelnök korábban azt mondta: Románia eladósodása tarthatatlan méreteket öltött, és az ország gyakorlatilag hitelből fedezi a közalkalmazotti béreket, ugyanis mintegy 30 milliárd eurónyi hitelt vesz fel évente, ami nagyságrendileg megfelel annak a kiadásnak, amelyet a közalkalmazottak bérezésére fordítanak.
