Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után jelentette ki ma, hogy veszélyes javaslatok vannak az asztalon a csütörtöki NATO-csúcs előtt.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben. Azt mondta: veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán. Vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. A NATO azonban egy védelmi szövetség– szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „Arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókban bonyolódni nem dolga a NATO-nak.”
Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra – jelentette ki. A közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai „félmegoldás”, hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, mely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot – legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer –, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak. Ahhoz tehát, hogy repüléstilalmi zónát lehessen bevezetni, a légtér teljes uralma szükséges – ez pedig nemcsak a konkrét légtér ellenőrzését, de a légi műveletek szárazföldről történő veszélyeztetésének megakadályozását is jelenti. Amennyiben a NATO-egységek az Ukrajna lezárt légterét megsértő objektumokat támadnának meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának – így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma kerülne közvetlen konfliktusba egymással.
A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése – mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent. „Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak” – jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: „közösen néhány országgal fellépünk, és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”.
