A vatikáni Mater Ecclesia kolostorban ma délelőtt elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje. 1927-ben született Joseph Aloisius Ratzinger néven Bajorországban, ő volt a nyolcadik német pápa és a 265-ik Péter apostol utódainak, Róma püspökeinek sorában.
XVI. Benedek a modern kor első egyházfője volt, aki hatszáz év után először lemondott a pápaságról. Ferenc pápa megválasztását követően a saját magának kijelölt nyugalmazott pápa címmel visszaköltözött a Vatikánba, ahol a Mater Ecclesiae kolostorban élt. Utoljára 2020 júniusában mutatkozott a nyilvánosság előtt. 95 éves korában érte a halál.
„Mély fájdalommal fogadtam Benedek pápa halálhírét. Teológusként, bíborosként, hivatalban lévő, majd visszavonult pápaként meghatározó személyisége volt egyházunk életének” – olvasható Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek nekrológjában. „Világosságot és derűt sugárzott még gyengesége és betegsége éveiben is. Személyében korunk legnagyobb katolikus teológusa távozott közülünk” – fogalmazott. Hozzátette: XVI. Benedek „érezte, értette az idők jeleit. Szívében hordozta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek – szakértőként – még résztvevője volt. Látta az egyházunkat, Európát és az emberiséget fenyegető veszélyeket, de tisztában volt a megnyíló távlatokkal és reménységünk okával is. Tudta, hogy a hit területén is létezik igazság, és hogy azt szeretetben kell képviselni. Ugyanakkor utolsó nagy enciklikájában (Caritas in veritate) hitet tett amellett, hogy a társadalmi téren megnyilvánuló szeretet is az igazságban gyökerezik, ebből nyeri hitelességét: a társadalomban hirdette meg Krisztus szeretetének igazságát” – olvasható a nekrológban.
„Igazi európai volt. Tudta türelmesen meghallgatni mások véleményét. Figyelembe is vette az így felmerült szempontokat döntései során. A párbeszéd embere volt. A merev formalizmus éppúgy távolt állt tőle, mint a kislelkű önfeladás. Jürgen Habermasszal folytatott dialógusa világnézetünk és kultúránk alapvető kérdéseivel néz szembe. Jó ismerte és értette magyar népünk gondjait és örömeit, szeretettel és érdeklődéssel kísérte a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit is” – írta Erdő Péter. Hozzátette, hogy továbbra is érvényesek Ferenc pápa róla mondott szavai: „mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész egyházat. Teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony.”
Máté-Tóth András vallástudós a nyugalmazott pápa halála kapcsán kifejtette: „Az 1968-as lázadások, a világszerte lezajlott felfordulás alapvetően meghatározta Joseph Ratzinger szemléletét. Az emeritus pápa számos művében kifejtette, hogy 1968-ban elindult Európában és Észak-Amerikában egy olyan folyamat, amely az igazság és az erkölcsi normák biztonságának szétesését jellemzi. Teológusként, a Hittani Kongregáció prefektusaként, II. János Pál pápa mellett tevékenykedve és pápaként is minden erejével ez ellen próbált küzdeni”. A vallástudós hangsúlyozta: Ratzinger bíboros egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a relativizmus miatt lettek talajvesztettek az emberek, és amiatt nem tudnak kapaszkodni világosan megfogalmazott, a világ kereszténysége számára leszögezett értékekbe, a szeretet és az igazság alapértékeibe. „A maga törékeny testével és finom lelkével, érzékeny intellektusával próbálta ellensúlyozni ezt a folyamatot és erre hívta a mélyen hívőket, de azokat is, akik világosan, értelemmel keresik, minek nem szabad elveszni az életben, mert akkor minden elveszik” – fűzte hozzá a professzor.
A Szentszék már bejelentette, hogy január 5-én, csütörtökön temetik a nyugalmazott pápát, a szertartást, amely 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, az elhunyt kérésének megfelelően egyszerűség jegyében zajlik majd, és utóda, Ferenc pápa vezeti majd. XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
