Előzetes népszámlálási adatok: beindult a latolgatás

Romániában 1 millió kétezer-kétszáz személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek az idei népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre – közölte pénteken a román országos statisztikai intézet.

A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a magyarok száma.

Az előzetes adatok szerint Románia lakossága eléri a 19 053 800 főt, ebből 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Közülük 89,3 százalék, 14,8 millió személy vallotta magát román nemzetiségűnek. A lakosság 1,1 millióval csökkent a legutóbbi népszámláláshoz képest.

A magyar után a legnépesebb a cigány kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900).

A lakosság 6,3 százaléka nevezte meg a magyart anyanyelveként. 91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt 0,2 százalék. A felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre 16 millió 551 ezren válaszoltak: 85,3 százalékuk ortodox kereszténynek, 4,5 százaléka római katolikusnak, 3 százaléka reformátusnak vallotta magát. (A római katolikusok jelentős hányada románnak vallja magát, főleg Moldvában és Erdélyben.) A magukat vallástalannak vagy ateistának vallók aránya 0,9 százalék volt.

A statisztikai intézet közölte, hogy folytatódott a lakosság elöregedése, megnőtt a 65 év felettiek aránya: 121 idős személy jut 100 fiatalra, míg 2011-ben 101,8 idős jutott száz fiatalra. Így ez a mutató 20 százalékponttal romlott.

Az egyetemet végzettek aránya a 2011-es adatokhoz képest 12,9 százalékról 16 százalékra nőtt, míg az alacsony képzettségűeké 50 százalékról 40 százalékra mérséklődött. Az egyik bukaresti hírportál azt emelte ki ennek kapcsán, hogy a magukat zsidóknak vallók között a legmagasabb a diplomások száma (61%), míg a románok között csak 17, a magyarok közül pedig alig 12 percent ez az arány.

Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke a bejelentett eredmények hallatán máris politikai csűrcsavarásba kezdett, az hangsúlyozva, hogy sikerült megőrizni a magyarok 6 százalék feletti részarányát a romániai társadalmon belül (ami 1990-ben még 10 százalék volt). A pártsajtónak nyilatkozva még ezen is túltett, kijelentve: bőven egymillió felett van a romániai magyarság, hiszen majdnem két és fél millió állampolgár nem vallotta be nemzetiségét a romániai népszámláláson, és közöttük biztosan olyan arányban vannak a magyarok, mint akik nyilatkoztak a nemzetiségükről, ezért szerinte nincs szó 250 ezres fogyásról.

Gondolatmenete azért álságos, mert köztudottan inkább a romák azok, akik ódzkodnak megvallani etnikai hovatartozásukat, illetve nagy részük románnak vallja magát, különösen Ó-Romániában. Saját érdekvédelmi szervezeteik állítása szerint is minimum kétmillió a Romániában élő cigányok száma, de egyes becslések szerint ugyanennyien már a többségi nemzetbe beolvadva tartják magukat románnak.

Az RMDSZ elnöke egyébiránt elismeri, hogy összességében nagy népességfogyás látható, de gyorsan hozzáteszi: ez arányaiban nagyjából ugyanúgy érinti a romániai magyar és a román közösséget is. Kelement a pártérdek vezérli: ha ugyanis 6 százalék a magyarok aránya Romániában, akkor még lehet bízni abban, hogy az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt átugorja a két év múlva esedékes választásokon egy olyan magyar alakulat, amely aztán részt vehet a bukaresti politikai játszmákban. Pláne, ha olyan megyékből is kap több ezer szavazatot, ahol nem is élnek magyarok – mint történt legutóbb is…

Total
0
Megosztás
Total
0
Megosztás