A magyarországi ellenzék minimessiása, Magyar Péter nagyon fél, hogy büntetőeljárás indulhat bizalmasa, Ruszin-Szendi Romulusz ellen – írja a Mandiner.hu. A menesztett vezérkari főnök körül, aki mindenhová elkíséri „Brüsszel Petit”, egyre csak gyűlnek a zűrös ügyek. Még nem tudni, hova fut ki a legújabb kémbotrány sem.
A Tisza Párt elnöke, miután visszatért nagyváradi útjáról, ahol senki sem fogadta hivatalosan, sőt a helybéli magyarok is távolt tartották magukat tőle és magyarországi sleppjétől, hétfőn videóüzenetet intézett közösségi oldalán követőihez. A felvételhez fűzött kísérőszövegben arra utalt, attól tart, hogy „koholt vádak alapján” büntetőeljárást indíthatnak, őrizetbe vehetik és letartóztathatják bizalmasát, Ruszin-Szendi (sz. Ruszin Romulusz, Miskolc, 1973) nyugállományú altábornagyot. Majd azzal folytatta, „azt akarják elhitetni a magyarokkal, hogy ez az ember, akit korábbi kinevezéseikor mindig átvilágítottak a nemzetbiztonsági szolgálatok és meggyőződtek a feddhetetlenségéről és megbízhatóságáról, hazaárulást követett el és ukrán kémekkel összejátszva árulja el a hazáját”. (Az egyébként sokaknak ütött szöget a fejébe, hogy miként válhatott a magyar honvédség főparancsnokává egy ilyen figura, milyen szűrőkön mehetett át mindmáig következmények nélkül.)
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi ülésén nyilvánvalóan Ruszin-Szendire utalt, amikor az ukrán állampolgárságú Holló István kémbotrányát ismertette. Az ügy hátterében feltűnt Wéber János fegyverkereskedő is, akit korábban baloldali kötődései és az MSZP-hez fűződő kapcsolatai miatt ismertek. Wéber és köre 2023-ban pártalapításra próbálta rávenni Ruszin-Szendit, de Magyar Péter megjelenése után inkább a Tisza Pártba való beépülést választották.
A volt vezérkari főnök végül 2025 elején „szakértőként” csatlakozott a parlamenten kívüli ellenzéki párthoz. A kémbotrány során az ukrán politikai rendőrség több magyar állampolgárt is letartóztatott. Azonban az elmúlt hetekben kipattant botrány nem az első gyanús ügye a volt vezérkari főnöknek. A május 14-én nyilvánosságra hozott minisztériumi jelentés négy pontban foglalta össze következtetéseit Ruszin-Szendit illetően. Mint írták, vizsgálatuk alapján
1. „Ruszin-Szendi Romulusz a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO vezérkarfőnöki üléseken”. Ez azt jelenti, hogy az Ukrajna érdekeit védő részeket rendre felmondta felszólalásaiban, ugyanakkor minden olyasmit elhallgatott, ami szembement volna azokkal. Többek között:
– nem hívta fel a figyelmet a fegyverszállítással járó eszkalációs kockázatok veszélyeire
– nem beszélt arról, hogy hazánk következetesen nem járul hozzá a Magyarországon keresztül Ukrajnába történő fegyverszállításhoz
– nem közölte, hogy a harcok azonnali beszüntetésére és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezésére van szükség.
2. Egyetlen NATO vezérkarfőnöki ülésen sem képviselte a mandátumban foglalt háborúellenes narratívát.
3. A felszólalásairól készített jelentésekben olyan mandátum-elemeket is leírt, amiket a valóságban nem mondott el.
4. Az EU Ukrajna Kiképző Missziójának (EUMAM) elindítását tárgyaló uniós vezérkarfőnöki találkozón „Ruszin-Szendi altáborna
gy nem ismertette Magyarországnak a misszióval kapcsolatos eszkalációs aggályait”. Sőt, mint kiderült, Szlává Ukrájini! (Dicsőség Ukrajnának!) mondattal zárta felszólalásait Magyar Péter jelenlegi katonai szakértője a NATO ülésein, miközben hazai jelentéseiben ezt is elhallgatta – írta egy korábbi Facebook-bejegyzésében Kocsis Máté, aki szerint a zsírleszívásával ismertté vált, sértett tábornok kiválóan illeszkedik a Tisza Párthoz.
„Zsírtábornoknak” amúgy azért csúfolják Ruszin-Szendit, mert zsírleszívást rendelt magának tb-kártyára, azaz közpénzen. Ez a szokatlan igény nagy vitát váltott ki az orvosok körében, hiszen nem egészségügyi indok, hanem kizárólag az elhájasodott főtiszt hiúsága miatt kellett eltávolítani róla a „nagy mennyiségű zsírt”. Az ilyen beavatkozások ára egyébként 6-700 ezer forint. Ruszin-Szendi erre úgy reagált: „ha egy vezérkarfőnök bemegy a Honvédkórházba, hogy ellássák a problémáit, ez azt gondolom, nem tartozik senki másra, csak rá és az orvosára”. Majd felháborodott azon, hogy egyáltalán miként kerültek nyilvánosságra a személyes adatai.
Még az év elején pedig arra is fény derült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz Dunakeszin egy közel egymilliárd forintos (928 milliós) szolgálati villát építtetett magának az állam pénzén. Bár szolgálati villa jár a Honvédség vezetőinek, ám a korábbi elöljárók ilyen villái hatodába kerültek a Ruszin-Szendiékénél.
A tábornak azzal mentegetőzőtt, hogy ő se nem megrendelő, se nem tulajdonos, az ingatlan megvásárlását és kezelését a Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye végezte, és az a mindenkori vezérkari főnök szolgálati rezidenciájaként funkcionált. Ruszin-Szendi szerint a kivitelezési munkálatokkal, a megbízásokkal és a konkrét költségekkel kapcsolatban csak az ingatlankezelő tud érdemi tájékoztatást adni. Ugyanakkor nem adott magyarázatot arra, hogy miként kerülhetett az épület üvegfelületeire a monogramja és a családi címere, valamint hogyan kerülhetett a lakásba egy személyre szabott tükrös berendezés…
