A romániai éves halfogyasztás a tív évvel ezelőtti egy főre jutó 6,5 kg-ról mára 8,5 kg-ra nőtt a hivatalos adatok szerint, de a valóságban sokkal magasabb lehet – nyilatkozta az állami hírügynökségnek Gheorghe Ştefan, a mezőgazdasági minisztérium halászati főosztályának vezérigazgatója.
A szakember becslése szerint jelenleg 12-13 kg lehet az egy főre jutó romániai éves halfogyasztás. A különbséget azzal magyarázta, hogy a hivatalos statisztikák nem számolnak a horgászok által kifogott mennyiséggel.
A vezérigazgató úgy tudja, hogy a romániai lakosok jelenleg évente mintegy 140 ezer tonna halat fogyasztanak. A kevés szálkával rendelkező, könnyebben elkészíthető és az éttermekben felszolgálható halak a keresettebbek. „Ma már alig van olyan étterem, ahol ne lenne hal az étlapon, míg 15 évvel ezelőtt csak a halászcsárdákban és a legnagyobb vendéglőkben lehetett halat találni” – magyarázta.
Ştefan adatai szerint a romániaiak éves fogyasztásának mindössze egynegyede hazai hal, a többi importált tengeri állat. Bár volna lehetőség a hazai halkitermelés növelésére, szerinte ez az arány egyhamar nem fog változni, mert a kínálatot a lakosság preferenciái szabályozzák. A vezérigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai halfeldolgozás sokat fejlődött az elmúlt években, ami lehetővé tette, hogy a szupermarketláncok Romániában feldolgozott haltermékeket forgalmazzanak.
Megjegyezte azt is: az 140 ezer tonnás éves fogyasztásban nagyon alacsony a hazai kitermelésű tengeri halak aránya, mert a romániai tengeri halászat a padlón van. Például a Románia kvótáinak megfelelő háromezer tonna helyett évente csak 300 tonna spratt (sprotni) kerül a hazai halászok hálójába. „Halásznánk mi többet is, de nincs mivel. Inkább megtizedeltük a halászhajóinkat, így most a szardellák és a sprattok szabadon úsznak a Fekete-tengerben, és a bolgárok, ukránok vagy grúzok fogják ki őket” – mondta a szakember. Ráadásul olyan halfajtákat is importál az ország, amelyek itthon is tenyészthetők, pl. pontyot (2500 tonnát) és pisztrángot (4500 tonnát).
Gheorghe Ştefan hozzátette: jó lenne, ha a halfogyasztást népszerűsítő kampányok indulnának a romániai médiában, mert szerinte a hal a legegészségesebb állati eredetű élelmiszer. Felvilágosításra is folyton szükség lenne, mert sokan nincsenek tisztába az egyes halfajokkal, eredetükkel és értékükkel. Például az olcsó szardellát (rom. hamsii) sosem lenne szabad összetéveszteni a csemegének számító ajókával (rom. anșoa)…
A statisztikák szerint az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 22,5 kg az éves egy főre jutó halfogyasztás. A romániaiak ennél majdnem háromszor kevesebb halat fogyasztanak. Az uniós országok között is nagy eltérések vannak, a hagyományoktól függően. Összehasonlításképpen: Bulgáriában és Magyarországon évente 2,5-3 kg halat fogyasztanak, míg az EU-ban Portugáliában a legmagasabb az egy főre jutó halfogyasztás, évi 76 kg. (Az izlandiak évi 90 kilót is megesznek, de a szigetország nem tagja az EU-nak.) Japán a világelső az egy főre esőhalfogyasztás tekintetében, évi több mint 130 kilogrammal.
