November 4-e az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok magyarországi bevonulásának évfordulója, nemzeti gyásznap. Ma reggel a parlament előtt katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a magyar nemzeti lobogót. A kormány november 4-ét 2013-ban nyilvánította a nemzeti gyász emléknapjává.
Katonai tiszteletadással vonták fel, majd engedték félárbócra a nemzeti lobogót reggel Budapesten a Kossuth téren, ezzel emlékezve azok előtt, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor életüket vesztették. „Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak” – jelentette be 1956. november 4-ei rádióbeszédében Nagy Imre miniszterelnök a szovjet csapatok támadását.
A magyarok hősies küzdelmét csak szemlélték a nyugati nagyhatalmak, Magyarország magára maradt, és végül a szovjet hadsereg vérbe fojtotta a szabadságharcot. Az áldozatok pontos száma azóta sem ismert. A megtorlások idején tízezreket börtönöztek be. A rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál már délelőtt sokan csendes megemlékezéssel rótták le kegyeletüket, itt nyugszik az 1956-os megtorlás több áldozata. A Terror Háza Múzeum előtt is gyertyákat, mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.
1956. november 4-én, vasárnap hajnali négy óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. „A kommunista rendszerrel szembeni elégedetlenség egységbe kovácsolta a nemzetet 1956-ban” – fogalmazott Katona Csaba történész. Kiemelte, a magyarok küzdelme megpecsételődött azzal, hogy bevonult a szovjet hadsereg. „Október 23-a egy diáktüntetéssel indult, mindazonáltal az ami aztán a forradalomba torkollott, az mutatja az elkeseredésnek a mértékét, ami a magyar társadalmat jellemezte. Az pedig, hogy a Vörös Hadsereg bevonult, az ugye szovjet döntésnek, a szovjet felsővezetés döntésének köszönhető, idézőjelben téve ezt a szót, hogy köszönhető, viszont onnantól kezdve, hogy a fegyveres beavatkozás mellett döntöttek, azt kell mondjam, hogy az erőviszonyok ismeretében eldőlt Magyarország sorsa” – mondta a történész, majd hozzátette: a magyar nemzetet abból a szempontból is súlyos veszteség érte, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után százezrek hagyták el az országot.
