Eltűnt földi civilizáció hatalmas erődjét találták meg a Konstanzi-tó alján, egyenesen víz alatti „Stonehenge”-ről írnak. Az építmény akár 5500 éves is lehet, és egy azóta eltűnt civilizáció emelhette.
A nagyjából 170 sziklaalakzatot először 2015-ben figyelték meg az Ausztria, Németország és Svájc határán fekvő Boden-tó (másként Konstanzi-tó, németül Bodensee, franciául Lac de Constance, latinul Lacus Brigantinus) mélyén, tehát a felfedezés nem új. Az édesvízű tó Ausztria, Németország és Svájc határán az Alpok északi lábánál található, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után.
A mélyben talált alakzatot emberi kezek hozták létre, nem természetes objektumról van szó, és 5500 évnél is régebben, a neolitikumban készülhetett.
A kőhalmokat részletesebben először 2021-ben vizsgálták. Az eredmények alapján többször négy méter szélesek, magasságuk pedig a két métert is elérheti. az építmény 10 kilométer hosszan terül el, és egyelőre rejtély, miért épülhetett – írja az Annual Review of Swiss Archaeology című folyóiratban megjelent vonatkozó tanulmány.
Az építményt létrehozó civilizációról pillanatnyilag csak annyit tudni, hogy a tó melletti parti sávban jöhetett létre, és fejlettnek számított; egy ehhez hasonló épületkomplexum megalkotása nem csekély szervezőmunkát igényelt. A Boden-tó a neolitikum idején még máshogy nézett ki, mint manapság, vízszintjét az éghajlatváltozás az elmúlt években jócskán megemelte; 5500 éve a vízszint még 3-5 méterrel alacsonyabb volt.
A kutatók eddig egy kőrakást tanulmányoztak, de most egy másik vizsgálata is folyamatban van. Az épületmaradványokon kőbaltától származó vágásnyomokat fedeztek fel. A régészek egy cölöpházas település maradványát is megtalálták a környéken, az építmény létrehozói valószínűleg ezekben a házakban élhettek. A víz alatti Stonehenge megalkotása azonban nagy valószínűséggel nem egyetlen falu munkája, több település is részt vehetett a megépítésében.
Az építmény megalkotása tehát nem kis erőfeszítést igényelt, kérdés, milyen célt szolgált. Erre több elmélet is próbál válaszolni; lehettek mesterséges szigetek, ősi obszervatóriumok, naptárak, erődítmények vagy temetkezési helyek. A régészek szerint a legnagyobb eséllyel ez utóbbi célból készülhetett a komplexum. A kutatók folytatják az épület tanulmányozását, későbbre újabb eredményeket ígérnek.
