Füttyszóval és nacionalista skandálásokkal fogadta mintegy ötven román tiltakozó Novák Katalin köztársasági elnököt a partiumi Nagykárolyban. A magyar államfő Kölcsey Ferenc szobrának avatóünnepségére érkezett a Trianonban Romániához került határ menti városba szerdán.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a tüntetők plakátokat tartottak a magasba „Ez itt Románia, ez a mi országunk”, „Van, ami örök: Erdély román föld!” feliratokkal. Az egykor színmagyar, Szatmár vármegye volt székhelyeként is ismert húszezres városban a szocialista iparosítás, betelepítés, elrománosítás eredményeként ma már fele-felerészben élnek románok és magyarok, a svábok és cigányok létszáma nem számottevő.
Amikor Novák Katalin a nagykárolyi városházához érkezett, a demonstrálók „Románia, Románia!” és „Éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld” skandálásokkal igyekeztek megzavarni az eseményt. A tiltakozók újságíróknak elmondták: az zavarja őket, hogy Magyarország államfője nem hivatalos látogatáson tartózkodik Romániában, és túl sok magyar személyiségnek emeltek szobrot Nagykárolyban. A szélsőségesek között megjelentek az ellenzéki parlamenti párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szimpatizánsai, de jelen voltak a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű magyarellenes szervezet tagjai is. Ez utóbbi vezetője, Mihai Tîrnoveanu 2022-ben Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszéde közben is provokációt szervezett. Ő volt, aki néhány héttel ezelőtt közölte: az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül felállított ortodox betonkeresztekhez kötözik magukat a hívei, amennyiben a hatóságok elkezdenék a bírósági döntés végrehajtását.
A szoboravatáson a magyar résztvevők a Tavaszi szél vizet áraszt című dal hangos éneklésével próbálták elnyomni el a skandáló román csoport kiabálását. Az MTI is beszámolt az eseményről, hosszan idézve Novák Katalin beszédét, aki úgymond a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei körútjához kapcsolódva látogatott „magánemberként” Nagykárolyba, ahol kijelentette: a magyarok egyszerre vannak kitéve a délről érkezett, reményvesztett tömegek nyomásának, a nyugati, liberálisnak nevezett, de valójában hegemóniára törekvő, ideológiai hadviselésnek és a keleti irányból fenyegető katonai offenzívának.
Szavai szerint egyre erősödnek a magyarokra leselkedő veszélyek, ezért kell másoknál is jobban észnél lennünk, ezért figyeljük éberen a minket körülvevő világot. A kultúrák metszéspontjában, a Kárpát-medencében élő magyarokon is múlik, hogy a sokféleségből a gyarapodás vagy a szegényedés jut rájuk, ezért az a feladatuk, hogy a veszélyeket kihívássá, ezt pedig feladattá alakítsák. Ehhez szükség van többi között a magyarokat jellemző leleményességre, a gyors észjárásra, az alkalmazkodóképessége és a megingathatatlanságra, a másik iránti tiszteletre, a tűrésre és a küzdésre – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Novák Katalin emlékeztetett arra: Nagykároly büszke lehet Kölcsey Ferencre, hiszen ott szavazták meg, hogy a költő Szatmár megye követe legyen a pozsonyi Országgyűlésen. Kölcseyt méltatva azt mondta: küzdött a magyar nyelvért, a vallásszabadságért, leginkább pedig a jobbágyok szabadságáért szeretett volna tenni az önkéntes örökváltság megvalósításával.
„Hatni, alkotni akart és gyarapítani a nemzet erőit, ami tőle telt, azt meg is tette” – jellemezte a köztársasági elnök Sződemeter nagy fiát. A Himnusz megszületését említve úgy fogalmazott, hogy sokak szemébe csal könnyet ez a nemzeti imádság a nemzeti ünnepeken és ünnepségeken, vagy nyújt támaszt a magányos, külföldre szakadt magyaroknak. „Olyan számvetést adott nekünk, amely a legmagasabb szinten fejezi ki a nemzet magától értetődő összetartozását” – mondta Novák Katalin, hozzátéve: Kölcsey Himnusza egyszerre a magyar fájdalom és a remény, a költemény mára elválaszthatatlan lett a magyaroktól.
Az incidensről az MTI csak annyit írt: a köztársasági elnököt és kíséretét több száz ünneplő fogadta a kisváros főterén, az eseményt körülbelül mintegy száz, román zászlókkal és transzparensekkel felszerelt nacionalista tüntető próbálta bekiabálásokkal és énekléssel megzavarni. A szoboravatón részt vett és felszólalt a román kormányfő egyik helyettese, a román kormánykoalíció tagjának, az UDMR-nek, azaz az RMDSZ-nek az elnöke is.
A magyar állami hírügynökség szerint a felavatott műalkotást csak a szatmári római katolikus megyés püspök áldotta meg, holott jelen volt és áldást mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is.
(Címkép: MTI/Czeglédi Zsolt)
