Megszavazta ma a koalíciós többség a kétkamarás román parlament együttes ülésén a 2024. évi állami költségvetést, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A büdzsét a szakbizottságokon is rohamtempóban hajtották át két nappal ezelőtt.
A büdzsé tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalíció, illetve az álellenzékként viselkedő RMDSZ és a mindig a hatalommal voksoló (nem magyar) kisebbségi frakció 299 törvényhozója támogatta, 82-en – főleg az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) néven újonnan alakult ellenzéki összefogás törvényhozói – ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai a voksolás előtt kivonultak a teremből.
A társadalombiztosítási költségvetést is hasonló arányú többséggel szavazták meg ma. Marcel Ciolacu szocialista kormányfő a szavazás után megköszönte az RMDSZ és a kisebbségi frakció támogatását. Szerinte a tervezett beruházások immár kétszer akkora mértékben fognak hozzájárulni Románia gazdasági növekedéséhez, mint a fogyasztás. Merthogy Románia minden eddiginél több pénzt, 120 milliárd lejt (4,4 milliárd eurót), vagyis a GDP 7 százalékára tehető összeget fog beruházásokra költeni állami forrásokból és európai uniós támogatásokból. A védelmi kiadásokra szánt összeg 2024-ben is a GDP 2,5 százalékának felel meg. Szerinte a nyugdíjasok, minimálbérből élők, a tanárok és a közigazgatási alkalmazottak – együttesen 12 millió állampolgár – jövedelme növekedni fog 2024-ben. Ami önmagában nem jelent semmit, ha az árak is ugyanígy vagy még jobban nőnek…
Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint a jelenlegi 3300-ról 3700 lejre, az átlagnyugdíj 2300-ról 2800 lejre emelkedik, és megint megígérte a pedagógusok már sokszor beígért béremelését. A bér- és nyugdíjemelések fedezetéhez szükséges költségvetési bevételek növelését az adóbehajtás hatékonyságnak növelésétől, az adócsalás visszaszorításától reméli. Vagyis mindez csak merő vágyakozás, remény…
A költségvetési szavazás után kiadott közleményében az RMDSZ megpróbálta megmagyarázni, hogy a június óta állítólag ellenzékben lévő „magyar párt” miért szavazta meg az ígéretek és vágyak törvényét, de csak azt a nevetséges, „asszimiláns” érvet tudta felhozni, hogy jövőre a román nyelv oktatására több pénzt és energiát fordít a kormányzat…
Az elfogadott államháztartási törvény úgy kalkulál, hogy a jövő évi román bruttó hazai termék (GDP) 1733 milliárd lej (kb. 350 milliárd euró) lesz. A bukaresti pénzügyminisztérium a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli. A büdzsé megtervezésénél a bukaresti pénzügyi tárca csupán 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. A román Költségvetési Tanács számításai szerint azonban a bevételek mintegy 19 milliárd lejjel, azaz a GDP 1,1 százalékával elmaradhatnak a tervezettől, emellett a kormány a kiadásokat is szerényebbre becsülte 4,5 milliárd lejjel (a GDP 0,26 százalékával). A független szakértői testület szerint a politikusok blöfföltek: Románia a tervezett 5 helyett 6,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal zárhatja a 2024-es évet.
Emlékeztetőül: az idei költségvetést is 4,4 százalékos hiánnyal tervezték, de pénzügyi szakértők szerint a deficit a 6 százalékot is elérheti, vagyis meghaladhatja a 2022-ben regisztrált 5,68 százalékot…
