Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország által közösen kidolgozott, 28 pontos kelet-európai béketervre válaszul a franciák, a britek és a németek „öngyilkos” javaslatcsomaggal álltak elő – állítja Mike Lee, az USA Utah tagállamának republikánus szenátora.
Az amerikai politikus az X-en osztotta meg aggályait a Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által jegyzett, a papíron az orosz–ukrán háborút lezárni hivatott dokumentummal kapcsolatban: „Az európai uniós terv őrültség, öngyilkosság és eszkalálja a helyzetet; ez kirobbanthatja a harmadik világháborút” – fogalmazta meg markáns véleményét a szenátor, hozzátéve: „Ideje kimásznunk ebből a zűrzavarból, ideje otthagyni a NATO-t.”
Eközben Mark Rutte, a bukott holland politikusból lett NATO-főtitkár újabb sokkoló nyilatkozatban állt ki a kijevi Zelenszkij-rezsim mellett. Bár Ukrajna energetikai ágazatát nemrégiben súlyos korrupciós botrány rázta meg, a NATO továbbra is kitart a szövetséges mellett – jelentette ki. Magyarán bármennyit is lopnak – az Európai Unió és az USA ályal is odapumpált pénzekből – az ukrán oligarchák, Zelenszkij bandájával az élen, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Ukrajna iránti bizalma töretlen. Rutte amúgy ugyanazt szajkózza, mint az Európai Unió Bizottság nevű kormánya, az Európai Parlamentet uraló Weber-fél Néppárt és a Soros-birodalom fizetési listáján szereplő, kétszáznál is több EP-képviselő, akik a brüsszeli parlament közel egyharmadát teszik ki.
A világhírű amerikai professzor, John J. Mearsheimer ugyanakkor az Európai Parlamentben mondta ki a minap a brüsszeli vezetők számára kellemetlen tényt: világos, hogy Oroszország fog győzni a csatamezőn, így Ukrajna és európai támogatói számára a legkisebb rossz, ha minél hamarabb lezárják a Nyugat által kiprovokált vesztes háborút. A Chicagói Egyetem professzora több mint egy órán át elemezte az orosz–ukrán háború okait, következményeit és Európa lehetséges jövőképét. A közvetlenül a legújabb amerikai békejavaslatok előtt, november közepén megtartott előadás szövegét a The American Conservative publikálta a napokban.
Mearsheimer szerint Ukrajnára egy feladatait ellátni képtelen, „demográfiai halálspirálban” lévő roncsállami jövő vár. Emlékeztetett, hogy nyugati, azaz EU- és NATO-, illetve korábbi USA- vélekedés szerint a háborúért kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős, aki be akarta olvasztani Ukrajnát Oroszországba, és Kelet-Európa többi részére is rátenné a kezét. Az amerikai professzor szerint ezzel szemben a háború valójában azért robbant ki, mert Washington és európai csatlósai Ukrajnát a NATO és a nyugati befolyási övezet részévé akarták tenni. Erre több bizonyítékot is felsorolt: Oroszország inváziója előtt Putyin soha nem formált igényt Ukrajna egészére; az Ukrajna meghódításához szükségeshez képest jóval kevesebb katonával (190 ezer fővel) indult meg 2022-ben megvédeni a volt szovjet államban rossz sorba került többmillió oroszt és más kisebbségeket; Oroszország a támadás megindulása után azonnal tárgyalásokat kezdeményezett Ukrajnával; hónapokkal a támadás előtt Moszkva megkísérelte diplomáciai úton rendezni a konfliktust; és semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy Oroszország Ukrajnán túl más kelet-európai államot is meg akarna támadni.
A háború megindításának felelőssége ettől még Oroszországot terheli, de Moszkva célja a művelettel az volt, hogy megelőző lépést tegyen a nyugati térfoglalással szemben, és megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását – jelentette ki a professzor, aki szerint Angela Merkel volt német kancellár és Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár is hasonlóan látta a kérdést: „Biztos voltam benne, hogy Putyin nem fogja megengedni Ukrajna NATO-tagságát. Az ő szempontjából ez egy hadüzenet lenne” – idézte Merkel korábbi szavait. „Putyin elnök azért indította a háborút, mert szerette volna bezárni a NATO ajtaját Ukrajna előtt, és megtagadni tőlük, hogy megválasszák a saját útjukat” – hívta fel a figyelmet Stoltenberg szavaira Mearsheimer.
A geopolitikai stratéga – akit az amerikai realista iskola legfontosabb alakjaként tartanak számon – egyértelműen fogalmazott: a jelenlegi erőviszonyok alapján Ukrajna nem képes győzni; becslése szerint a konfliktus végére az ország területének akár 40 százalékát is elveszítheti. A 2022-es isztambuli tárgyalások bukása után a konfliktus egy felőrlő háborúvá változott, amely kísértetiesen hasonlít az első világháború nyugati frontjára. Az ilyen konfliktusokban azé a valószínű győzelem, akinek több katonája és több tűzereje van, Moszkva fölénye sokszoros minden téren.
Ami a béketárgyalásokat illeti, Mearsheimer szkeptikus: Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna semleges ország legyen, és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Emellett el akarja ismertetni a Krím és a négy keleti megye elcsatolását, valamint az ukrán hadsereg drasztikus létszámcsökkentését. Kijev és a Zelenszkij-diktatúra mögött álló EU ezeket a feltételeket teljes egészében elutasítja. Ukrajnából végül egy megcsonkított, gazdaságilag és demográfiailag összeomlott ütközőállam marad, amely hosszú évekre orosz nyomás alatt, a nyugati támogatástól függve próbál majd talpon maradni.
Mearsheimer szerint „ami Oroszországnak egy gyötrelmes győzelem, az Európának és a NATO-nak egy elsöprő vereséget jelent”. A NATO gyengébb lesz az orosz–ukrán háború után, és Amerika kelet felé fordulása fel fog gyorsulni. Az USA már nem hajlandó finanszírozni a háborút, és más irányba szeretné fordítani figyelmét. Ha pedig Washington a jövőben Ázsiára irányítja figyelmét, az egyben azt is jelenti, hogy máshonnan pedig elvonja azt. A háború utáni Európa politikailag széttöredezettebb, gazdaságilag gyengébb és stratégiailag kiszolgáltatottabb lesz, miközben a NATO tekintélye és elrettentő ereje is komolyan sérült.
Mearsheimer úgy látja, hogy a transzatlanti kapcsolatokban is tartós törés keletkezik: az amerikai és európai vezetők egymást hibáztatják majd a kudarcért, és a felelősségkeresés tovább mérgezi a bizalmat. Az Egyesült Államok figyelme és erőforrásai mindinkább Ázsiára irányulnak, így Európának egyedül kell majd viselnie a kontinens biztonsági terheit – erre azonban jelenleg sem katonailag, sem iparilag, sem politikailag nincs felkészülve. A legtöbb európai vezető Putyint fogja okolni a háború következményeiért, de ez tévedésen alapszik. A háború elkerülhető lett volna, ha a Nyugat eláll Ukrajna NATO-integrációjától, amint az oroszok világossá tették ellenkezésüket. Ha ez így történt volna, szinte bizonyos, hogy Ukrajna ma is a 2014 előtti határaival bírna, Európa pedig egy stabilabb és virágzóbb hely lenne. Ez a hajó már elment – Európának az elkerülhető baklövéseiből származó katasztrofális következményekkel kell szembenéznie – zárta előadását John J. Mearsheimer.
FRISS:
Kijev és Washington megegyezésre jutott Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének átdolgozott változatáról – jelentette be ma Ukrajna, miközben az amerikai elnök különleges követe, Steve Witkoff a jövő héten Moszkvába utazik Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. A Fehér Ház szerint a megállapodás területi engedményeket tartalmaz mindkét oldalon, Zelenszkij azonban továbbra is Putyin területi követeléseit nevezte a béke fő akadályának. Az eredeti tervet a genfi tárgyalásokon jelentősen módosították, miután Ukrajna és az európai szövetségesek is élesen bírálták. Mostn mindenki Moszkva válaszára vár, de minden jel arra mutat, hogy Oroszország nem fog úgy táncolni, ahogy a brüsszli bürokraták és protezsáltjuk, a korrupt kijevi rezsim fújja.
A kárpátaljai magyar sajtó már meg is írta amerikai és orsz hírforrások alapján, hogy Dan Driscoll amerikai küldött Abu Dhabiban találkozott az orosz delegációval, hogy bemutassa azt az átszerkesztett dokumentumot, amelynek alapjául a 28 pontos amerikai béketerv szolgált, de amit brüsszeli és kijevi követelésre 19 pontosra csökkentettek, eltávolítva számos vitatott feltételt. Az orosz tisztviselők a módosított tervet kilátástalannak. nevezték…
