Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést ma reggel, alig félórás „megbeszélés” után a román alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek – köztük saját maguk – esetében.
A kilenc fős testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a „független szakrétői elemzést”, amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett az AB elé. Korábbi két alkalommal az AB döntésképtelen maradt, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró bojkottálta az ülésüket.
Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadására Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR). A balliberális koalíciós kormány szerint a magas költségvetési hiány miatt megszorításokra kényszerülő Románia 230 millió eurós uniós támogatás elvesztését kockáztatja, ha nem lépteti életbe az igazságügyi nyugdíjreformot, amely a bírák és ügyészek – sokak által méltánytalannak tartott – kiváltságait nyirbálná meg. Azt azonban következetesen elhallgatja a kormánypropaganda, hogy nem csupán a bírák és ügyészek élveznek mindenféle kiváltságokat, hanem más „mélyállami” kategóriák is.
Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője ki is fejtette korábban: a tervezet „reform” tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más luxusnyugdíjasokat, akiknek az öregségi ellátása meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát. Joggal kérdezhetnék: az ő nyugdíjukhoz miért nem akar vagy mer hozzányúlni a szelektíven takarékoskodni akaró kormányzat?
A tervezet hatályba lépése esetén a jelenlegi 48-ról fokozatosan 65 évre emelkedne a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, akik utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett. Az óvást előterjesztő legfőbb instancia szerint azonban ez az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetné, és valójában teljesen felszámolná a bírói függetlenség egyik garanciájaként bevezetett szolgálati nyugdíjat.
Romániában ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy a bírák és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott diplomaták, pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak stb. is olyan kiemelt – nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett – járandóságban részesülnek, ami többnyire sokszorosa az átlagnyugdíjnak. Az állam bevallottan évi mintegy 13 milliárd lejt (több mint 4 milliárd eurót) fordít a speciális nyugdíjakra. De ez csak a nyilvános összeg…
A bukaresti alkotmánybíróság azt is közölte, hogy legközelebb február 11-én tűzi napirendre az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ellen emelt óvás ügyét. AZ AB-nek – amely főszerepet játszott a tavalyi „alkotmányos puccsban” is – magyar tagja is van, az RMDSZ által delegált Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) korábbi elnöke, aki ebbéli minőségében nem alkotott maradandót, különösen nem a romániai magyar kisebbség javára.
