Mint ismeretes, a múlt héten a bukaresti koalíciós kormány elfogadta a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítő csomagról szóló két sürgősségi rendeletet, amelyek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után hatályba is léptek. A kabinet döntése egyszerre érinti a központi és helyi közigazgatás működését, valamint új fiskális és beruházásösztönző eszközöket vezet be a gazdaság élénkítésére.
Pászkán Zsolt politikai elemző az RMDSZ-sajtónak nyilatkozva óva intett a túlzott optimizmustól, ráadásul arra még ki sem tért, hogy a munkavállalók és az érdekeiket védő szakszervezetek máris elutasítják a balliberális kormányzat „reformoknak” álzázott újabb megszorításait.
Az elemző szerint az elfogadott „csomag” összességében nem tekinthető klasszikus értelemben vett gazdaságélénkítőnek, ahogyan az megszorító intézkedések sem reformjellegűek: „A Bolojan-kormány – nem véletlen módon – sürgősségi kormányrendeletek formájában, tehát parlamenti vita nélkül vezetett be olyan lépéseket, amelyeket ex cathedra élénkítőnek és reformistának minősített, miközben a jelenleg ismert tartalom alapján ezek legfeljebb részleges, korlátozott enyhítést nyújtanak egyes gazdasági szereplőknek.”
A gazdaságélénkítőnek szánt előirányzatokról jelenleg nem érdemes beszélni, ezek ugyanis majd csak valamikor fejtik ki hatásukat, ha egyáltalán kifejtik, és ha egyáltalán pozitív eredménnyel járnak a nemzetgazdaság és az államháztartás egészére.
A „közigazgatási reform” kapcsán bejelentett intézkedések inkább szimbolikus jellegűek, mint rendszerszintűek. „A személyi kiadások csökkentésére, az alkalmazotti létszám racionalizálására és az adóbehajtás szigorítására vonatkozó elképzelések elvben indokolhatók, ám nem érintik a közigazgatás strukturális problémáit: a párhuzamos hatásköröket, a túlzottan fragmentált intézményrendszert, az önkormányzatok finanszírozási függőségét vagy a politikai kinevezések rendszerét” – mondta Pászkán Zsolt. Szerinte a javaslatok jelenlegi formájukban inkább költségvetési fegyelmező eszközök, mintsem valódi reformlépések. „Ez inkább tűzoltás, mint átfogó intézményi újragondolás‟ – véli a szakértő.
Kikérték a véleményét arról is, hogy a „kormányhokedli” negyedik lábaként miért érte példátlan népszerűtlenségi hullám az RMDSZ-t. A szakértő úgy fogalmazott: az RMDSZ elkövette azt a hibát, hogy elhitte, a legutóbbi választásokon elért jó eredményei egyfajta biankó csekket adtak számára a következő időszakra. „Amíg kizárólag az RMDSZ szilárd szavazóbázisa voksolt a szervezetre, addig érvényes volt az a helyzet, hogy a magyar közösség ezen része nem feltétlenül kapcsolta össze a magyar pártot is magában foglaló kormányzat hibáit és gyenge teljesítményét a szövetséggel. Ezt a mentális elkülönítést az is elősegítette, hogy a kormányzati döntések sokáig csak nagyon áttételesen váltak lokálissá, személyessé: a rossz dolgok úgymond Bukarestből érkeztek” – fogalmazott Pászkán. Ám mostanra a Bolojan-kormány gyakorlatilag kiszervezte a megszorítások jelentős részét a helyi közigazgatásnak, így már kevésbé lehetett eljátszani a „rossz zsaru – jó zsaru‟ szereposztást. Hozzátette: ráadásul most azok is duplán dühösek a megnövekedett helyi adók és a csökkentett vagy megszüntetett kedvezmények miatt, akik nem elsősorban az RMDSZ iránti elkötelezettségből szavaztak a szervezetre, hanem félelemből, közösségi összetartásból, a „csak rosszabb ne legyen‟ logikája mentén.
Az világos, hogy az RMDSZ nem készült fel időben erre a helyzetre, nem készítette fel a közigazgatási vezetőit (polgármestereket, megyei és helyi önkormányzati képviselőket stb.), csak utólag, a kármentés során hangzottak el azok az érvek, miszerint sok esetben a helyi hatóságok kényszerpályán mozognak. Nem használták fel a kormányzati pozíciókból fakadó információs előnyüket arra, hogy minderről már a döntések hatásainak megjelenése előtt tájékoztassák saját közösségüket – vélte a szakértő.
Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ-nek most át kellene váltania egy sokkal proaktívabb cselekvési stílusra, már nem lehet az ügyeket azzal elintézni, hogy ami Bukarestben történik, azért nem felelősek. „A helyi adók kapcsán elért korrekciók fontosak, de felmerül a kérdés: miért nem lehetett ezeket még a döntések meghozatala előtt érvényesíteni? Emellett szükség van az RMDSZ gazdasági, közigazgatási, szakpolitikai ügyekre vonatkozó álláspontjainak – ha vannak ilyenek – higgadt, de határozott megjelenítésére akkor is, ha a koalíción belül esetleg leszavazzák. A saját közösség számára ugyanis nemcsak a végső döntéseket, hanem a piszkozatokat is láthatóvá kell tenni. Talán így javítható az összkép és bizalom” – fogalmazott az elemző.
