A világ az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával nézhet szembe a közel-keleti háború miatt – figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója, aki a világgazdaságot fenyegető „súlyos veszélyként” írta le a helyzetet.
„Eddig napi 11 millió hordónyi kiesést könyvelhettünk el, ami több, mint a két korábbi nagy olajválság együttvéve” – jelentette ki az igazgató a canberrai (Ausztrália) National Press Clubban, az 1970-es évek válságaira utalva. „Annak idején, a korábbi válságok mindegyikében a világ körülbelül napi ötmillió hordót veszített, tehát a kettőt összeadva az napi 10 millió hordó” – magyarázta Birol. Oroszország 2022-es kelet-ukrajnai hadműveleteinek utóhatásaira is kitérve hozzátette: „ez a válság jelen szakaszában két olajválságnak és a gázpiac összeomlásának felel meg egyszerre”. Elmondása szerint a konfliktus következtében kilenc közel-keleti országban legalább 40 energetikai infrastruktúra „súlyosan vagy nagyon súlyosan megrongálódott”. „Egyetlen ország sem lesz immunis e válság hatásaival szemben, ha ezen az úton haladunk tovább. Ezért globális szintű fellépésre van szükség” – figyelmeztetett. „A világgazdaság súlyos fenyegetéssel néz szembe, és tiszta szívemből remélem, hogy ez a probléma a lehető leghamarabb megoldódik” – tette hozzá Birol.
A Hormuzi-szoros, ahol normál esetben a világ szénhidrogén-termelésének 20%-a halad át, gyakorlatilag lezárult a közel-keleti háború miatt, amely február 28-án indult az Irán elleni izraeli és amerikai támadásokkal. Donald Trump amerikai elnök újabban azzal fenyegetőzött, hogy ha Irán ma estig nem nyitja meg újra a szorost, akkor „megtámadja és megsemmisíti” az iráni erőműveket, „kezdve a legnagyobbakkal”. Nemrég már egy atomerőművet is ért rakétacsapás, állítólag nem szabadult ki halálos sugárzás.
A megtámadott Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat hajt végre a Washingtonnal szövetséges országok infrastruktúrája – különösen energetikai létesítményei – ellen, valamint az öbölben hajózó járművek ellen, kifejezetten fenyegetve azokat, amelyek a szorosba merészkednek.
Az olajár-emelkedés megállítása reményében az USA pénteken egy hónapra engedélyezte a hajókon már betöltve lévő lévő iráni olaj eladását és szállítását, mire Teherán közölte, hogy nincs nyersolajfeleslege a tengeren.
Magyarországon a kormány benzinársapkát vezetett be a hazai autósok védelmében, Romániában a kormányzat egyelőre a lovak közé dobta a gyeplőt (egy liter üzemanyag már 2 euró körül mozog a kutaknál), a déliek Bulgáriába járnak áta tankolni, de már németek is a cseh határvárosokba járnak, ott kannákban is vételezhetnek üzemanyagot, de legfeljebb 20 litert.
