A bukaresti parlament két háza 281 támogató vokssal 4 ellenszavazat mellett megszavazta a kormánybuktató indítványt, amelynek elfogadásához 233 voks volt szükséges a 464-ből. Meglepőnek mondható a kabinet fölényes elutasítottsága, bár csupán a romániai állampolgárok többségének véleményét tükrözi, hiszen hatvan százalékuk volt elégedetlen a Bolojan-kormány ténykedésével a legutóbbi felmérés szerint.
Akadt olyan erdélyi magyar sajtóorgánum, amely szerint nem történt meglepetés a mai szavazáson, holott nagyon is történt: nagyon komoly pressziók nehezedtek mind Brüsszelből, mind a Nicușor Dan-féle államelnöki hivatal, mind pedig a mélyállamnak becézett titkosszolgálatok részéről, hogy nehogy már az „európai irányultságú”, EU- és NATO-szervilis, oroszellenes és ukránbarát román kormány megbukjon és jöjjön helyette valami más. Az utolsó pillanatig a levegőben lógott az, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépése óta kisebbségben kormányzó kabinet ellen a PSD, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a PACE – Románia az első frakciók által benyújtott bizalmatlansági indítvány elbukik, mert ezeknek a tagjai közül többeket „felelős szavazásra”, azaz a kormány támogatására intettek a „felsőségek”.
A szavazást megelőző felszólalások során maga Bolojan csak vádaskodni tudott, főként a szociáldemokratákat bírálta és a szuverenisták hatalomra kerülésével riogatta a népet, majd az ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló szavazás közben megfutamodott, elhagyva az üléstermet.
A román alkotmány világos eljárási rendet ír elő az új kormány megalakítására. A folyamat központi szereplőjévé az államfő, Nicușor Dan válik, aki ijedtében megszakította örményországi látogatását és visszatért Bukarestbe, hátha még át tudja menteni a balliberális hatalmat.
A kormány bukottnak tekintendő, a miniszterelnök pedig ügyvivőnek, ezt követően a kabinet csak az állam működéséhez szükséges halaszthatatlan ügyeket intézheti, új rendeleteket vagy törvényjavaslatokat nem kezdeményezhetnek mindaddig, amíg az új kormány tagjai le nem teszik az esküt. A következő szakaszban az államfő konzultációkat hív össze a Cotroceni-palotába. Az alkotmány 103. cikkelye szerint a parlamenti pártokkal egyeztet, mivel egyik politikai erő sem rendelkezik önálló többséggel. Ezek a tárgyalások akár már ma megkezdődhetnek.
A konzultációk után az államfő miniszterelnök-jelöltet nevez ki. Formailag ennek a Nicușornak a jogköre eldönteni, melyik pártból választ jelöltet, miközben a politikai alakulatok különböző javaslatokkal érkeznek a tárgyalásokra. A jelöltnek tárgyalásokat kell folytatnia a parlamenti támogatás megszerzéséért, össze kell állítania a kormány névsorát és programját. Érdekesség, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében Ilie Bolojant nem lehet ismét miniszterelnöknek jelölni a leváltása után.
Nicușor kinevezettjének tíz napon belül bizalmi szavazást kell kérnie a parlamenttől a kormányprogramról és a miniszterek listájáról. A képviselőház és a szenátus együttes ülésén döntenek, és a kormány beiktatásához a parlamenti képviselők és szenátorok abszolút többségének támogatása szükséges. Amennyiben a folyamat kudarcot vall, az alkotmány egyfajta biztonsági mechanizmust ír elő. Ha az első jelölt nem kap bizalmat, az államfő új jelöltet nevezhet ki. A parlament feloszlatására azonban csak szigorú feltételek mellett kerülhet sor: ha 60 napon belül legalább két kormányalakítási kísérlet is meghiúsul, az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Ez a forgatókönyv azonban kevéssé valószínű, mivel a legtöbb parlamenti képviselőnek nem érdeke (!), hogy mandátuma idő előtt véget érjen anélkül, hogy biztosítva lenne számára és pereputtya számára egy újabb ciklus lehetősége.
Itt emlékeztetnénk rá, hogy vasárnap országszerte Bolojannal és kormányával szimpatizáló demonstrációkat szervezett a Zuckerberg-féle Facebookon az „európai vonal”, pár tucatnyian vagy pár százan gyűltek össze szolidarizálni itt-ott, de épp a volt nagyváradi polgármester városában voltak a legtöbben, állítólag négyezren. Az elfogulatlan tanúk szerint többnyire a Nemzeti Liberális Párt szavazói és aktivistái (amelynek Bolojan továbbra is elnöke) gyűltek össze, de számos RMDSZ-es s kiállt mellette – és nyilván a magyar pártot is magába foglaló kormánya mellett. Miközben épp Váradon bizonyosodott be, hogy Ilie Bolojan volt PNL-s polgármester és az általa helyi bárócskává ütött Florin Birta jelenlegi elöljáró voltak azok, akiknek regnálása alatt a román nemzetállam apránként kisemmizte a premontrei rend nagyváradi prépostságát, elbitorolva annak ingatlanvagyonát, botrányos körülmények között lakoltatva ki a rendház apátját. A Bolojan-Birta duó immár évek óta tartó magyarellenes ügyködése egyértelműen a román mélyállam támogatásával zajlik, meglehet, hogy ez a két ember csak egy-egy bábú egy nagyléptékű háttérhatalmi játszmában…
