Felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára egy bihari természeti és régészeti különlegesség: a Bihar-hegységben rejtőző Semsey-barlang (románul Coliboaia) jelölési dossziéját április 15-én a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet közvetítésével a román kulturális minisztérium hivatalosan beadta az UNESCO-hoz.
Az ügy pikantériája, hogy a román szaktárca már tavaly ősszel bejelentette: fel szeretné számolni a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet (Institutului Național al Patrimoniului – INP) nevű hivatalt, ami afféle szinekúrája és kifizetőhelye a politikai klientúrának, vezetősége csupa „szakértő hölgyekből” áll, az alkalmazotti hálózat pedig a pereputtyból.
Az UNESCO-hoz beadott pályázatot összeállítók szerint a Semsey-barlangban található rajzok a modern embernek az egyik legkoraibb művészi megnyilvánulását dokumentálják Európában, és megváltoztathatják mindazt, amit a népek felső paleolitikumbeli európai vándorlásáról és gondolkodásáról eddig tudtunk.
A Fekete-Körös egyik ágába torkolló Szegyestel-patak (rom. Sighiștel) völgyében, a József főherceg-barlang (rom. Peștera Măgura) szomszédságában található a Semsey-barlang, régebbi nevén Cigány-barlang. Feltárása a legendás Czárán Gyula (1847–1906) nevéhez fűződik, nevét Semsey Andor akadémikusról és természetbúvárról (1833–1923), a magyar tudományos élet mecénásáról kapta.
2009. szeptember 20-án egy barlangászcsapat jelentős felfedezést tett e barlangban: szemmel láthatólag ősember által készített szénrajzokra lett figyelmes. Rövid időn belül a szakma kiemelkedő szaktekintélyei érkeztek a helyszínre. 2010-ben a francia Jean Clottes, a barlangrajzok legelismertebb szakértője vizsgálta meg a rajzokat, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum munkatársaival együtt. Mintákat vettek a szénlenyomatokból és a rajzokról lehullott széndarabkákból, és egy franciaországi laboratóriumban radiokarbonos kormeghatározással megállapították, hogy több mint 30 ezer éves rajzokról van szó.
Magukat a rajzokat 32 ezer évesnek, míg a paleolitikumbeli ősember által használt a széndarabkák korát 35-36 ezer évesnek határozták meg. A barlangban valószínűleg a jelenleginél több rajz lehetett, de az idők során a víz lemosta őket.
A kutatásról Clottes egy sajtókonferencián számolt be, többek közt megemlítve, hogy ezek a rajzok a legrégebbinek számítanak Európában, és a Semsey-barlangon kívül csak Franciaországban, a Chauvet-barlangban vannak még ehhez hasonló korúak.
A fontosságát felismerve nemzetközi összefogással folytatódott a kutatás. A Körösvidéki Múzeum szakembereinek a franciaországi Musée Aven d’Orgnac Ardèche-sel közösen, a Romániai Barlangász Szövetség támogatásával, valamint a Francia Nagykövetség anyagi támogatásával sikerült tanulmányozniuk a barlangrajzokat. Ezek az őskőkorszaki ember által látott állatokról készültek: a medvefejet ábrázoló rajz mellett látható gyapjas orrszarvú, bivaly, vadló és egy macskaféle is.
A barlangi rajzokat rejtő barlangrész nem lesz látogatható, egyrészt mert nehezen megközelíthető a vízzel csaknem teljesen elárasztott folyosók miatt, másrészt mivel nagyon kell óvni a mikroklímát, hogy a rajzok megmaradjanak a jelenlegi állapotukban.
