Premontrei apátság: ez már a vég?

Egy eléggé hitelesnek és egyben drámaian tényszerűnek tűnő „segélykiáltás” jelent meg és terjed a közösségi médiában a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság egyre közelibb végzetéről. Alább olvasható.

A nagyváradi önkormányzat 2026. május 14-én lehetetlenné fogja tenni a római katolikus liturgia végzését egy közel háromszáz éves, országosan védett barokk műemléktemplomban, ha nem szólaltok fel ellene, ha nem beszéltek róla, ha csendben maradtok a közösségi médiában.

Azoknak, akik nem tudnák, Nagyvárad (románul: Oradea) Románia északnyugati részén fekszik, tíz kilométerre a magyar határtól. Lakosságszáma a 2021-es népszámlálási adatok alapján 183 105, ebből 33 340 fő vallotta magát magyarnak. Románia 2007 óta az Európai Unió tagja. A Premontrei Kanonokrend temploma a történelmi belvárosban található, és a 18. század eleje óta folyamatosan működő szerzetesi közösség otthonául szolgál.

Május 14-én fegyveres csendőri kísérettel fog érkezni a román bírósági végrehajtó a nagyváradi Premontrei Kanonokrend templomába és rendházába, hogy elvigye a sekrestye teljes tartalmát és berendezését. Le fogja zárni a templomhoz tartozó kápolnákat, folyosókat és a vizesblokkot. A premontrei templomba ezután csak az utcai bejárattól az oltárig lehet majd belépni, minden más rész zárva lesz.

Ha ez megtörténik, attól a naptól fogva abban a római katolikus premontrei templomban nem lehet misézni, mivel sekrestye nélkül nem mutatható be a szentmiseáldozat. Mindez megtörténik, ha nem érdekel benneteket, ha azt mondjátok, messze van, nem a mi dolgunk, oldják meg maguk.

Miért nem lehet misét tartani a sekrestye nélkül?

A sekrestye a római katolikus liturgia előszobája. A római katolikus pap itt öltözik fel, itt készítik elő a kelyhet, a miseruhákat, az oltárterítőket, a füstölőt, mindazt, ami az eucharisztia megünnepléséhez szükséges. Ha a sekrestyét kiürítik és lezárják, a mise egyszerűen nem kezdődhet el.

De ez még nem minden. A román tűzvédelmi előírások szerint egy nyilvános istentiszteleti helynek biztosítania kell a menekülési útvonalakat, a mellékhelyiségeket és a vizet a hívek és a pap számára. Ha a folyosókat és a vizesblokkot lezárják és az ellentétes kijáratot elviszik, akkor a nagyváradi premontrei templom nem fog megfelelni ezeknek az előírásoknak, ezért hatósági úton is bezárható lesz majd. A liturgia ellehetetlenítése tehát nem egyetlen közvetlen tiltással történik, hanem azzal, hogy ellehetetlenítenek minden fizikai feltételt a római katolikus mise megtartásához. Az eucharisztiához ugyanúgy szükség van a sekrestyére, mint egy sebészeti beavatkozáshoz a műtőre.

Három tény, amiért törvényellenes a kilakoltatás:

– A per rossz személy ellen indult. A nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apát, mint Feies Rudolf magánszemély ellen indított kiürítési pert, holott ő örökfogadalmas prépost-prelátus, akinek kánoni kinevezéséhez és felszenteléséhez a román állam 1999-ben maga járult hozzá, és akinek egyházi státuszát a román állam 1999 óta közpénzből finanszírozza. Világi bíróság nem semmisíthet meg egyházi státuszt. A Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság, mint jogi személy ellen, amely a templomot és a liturgikus vagyont törvényesen tulajdonolja, soha semmiféle végrehajtási eljárás nem indult, és nem is indulhatott volna, mert a román vallásügyi törvény ezt kifejezetten tiltja. Az érintett egyházi vagyonokat a kommunizmus alatt sem vették el, viszont most egy uniós jogállamban mégis megkísérlik.

– A 489/2006. számú román vallásügyi törvény 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy a kultusznak rendelt javak lefoglalhatatlanok és elbirtokolhatatlanok. A román állam vallásügyi államtitkársága ezt háromszor, írásban megerősítette, és kifejezetten figyelmeztette a nagyváradi önkormányzatot az érintett tárgyakra és épületekre vonatkozóan. A végrehajtó és a nagyváradi önkormányzat mindezt figyelmen kívül hagyja.

– Románia nem élt a jogfelfüggesztés lehetőségével. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikke alapján egy állam csak rendkívüli állapot (háború vagy más közveszély) esetén függesztheti fel egyes jogok védelmét, és erről köteles értesíteni az Európa Tanácsot. Románia ilyen értesítést nem tett. Ez azt jelenti, hogy a vallásszabadság, mint az egyezmény által védett alapjog, teljeskörűen és korlátozás nélkül védi a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostságot.

A szabad vallásgyakorlásához való jog, beleértve a nyilvános istentiszteletet, alapvető polgári jog, amelyet a román alkotmány, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egyaránt véd. Nekünk, római katolikusoknak ugyanolyan jogunk van a hitünk templomban való gyakorlásához, mint a világ bármely más emberének.

Mit kérünk a világ keresztényeitől és jóakaratú embereitől?

  • Kérdezzétek meg saját képviselőiteket, szenátoraitokat, kongresszusi képviselőiteket: hogyan lehetséges mindez egy EU-tagállamban?
  • Értesítsétek az újságírókat és az emberi jogi szervezeteket!
  • Osszátok meg ezt a felhívást, minden egyházi közösségben, minden platformon!
  • Ha teheted, gyere el május 14-én Nagyváradra, tíz kilométerre a román–magyar határtól. A jelenléted védelmet jelent!
  • Imádkozzatok Anzelm apátért és a nagyváradi hívőkért!

Mondjatok nemet arra a szép új világra, ahol egy önkormányzat fegyveres csendőrökkel teheti lehetetlenné egy államilag elismert egyház istentiszteletét, miközben saját állama törvényei tiltják a sekrestyefoglalást, és saját állami intézménye is tiltakozik ellene.

Aldous Huxley 1932-ben azt kérdezte, hogyan néz ki egy olyan világ, ahol az embereket fokozatosan fosztják meg mindentől, ami emberi, csendben, törvényesen, intézményesen. Mi most megéljük. Ha ez megtörténhet Nagyváradon, a román–magyar határtól tíz kilométerre, május 14. után megtörténhet bárhol Romániában.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Szenzációs honfoglalás kori leletegyüttes kiállítása

Related Posts
Total
0
Megosztás